Románia felfüggesztette az emberi jogi egyezményt, ez hátrányosan érintheti a magyarokat is

bukaresti parlament
Palace of the Parliament, second biggest building in the world, Bucharest, Romania, Europe
Vágólapra másolva!
Románia az új típusú koronavírus-járványra, illetve az ezzel összefüggésben kihirdetett sürgősségi állapotra hivatkozva felfüggesztette a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását. A bukaresti vezetés azonban erről a tényről „elfelejtette" tájékoztatni a román sajtót, illetve a közvéleményt, utóbbiak csak napokkal később, külföldi forrásból értesültek erről. Az egyezmény alkalmazásának a felfüggesztése hátrányosan érintheti az erdélyi magyarságot is, ugyanis a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó egyezmények be nem tartásáért az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát egészen addig, ameddig tart a szükségállapot. A magyarországi ellenzéki sajtó az emberi jogi egyezmény Bukarest általi felfüggesztéséről egyáltalán nem tudósított, és az ellenzéki álcivil szerveztek (Amnesty, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) sem tiltakoztak ez ellen.
Vágólapra másolva!

Az új típusú koronavírus által okozott világjárvány miatt Románia március 16-án bevezette a szükségállapotot.

A bukaresti parlament épülete Forrás: AFP/robertharding/Christian Kober

Románia a Moldovai Köztársasággal, Lettországgal, Észtországgal és Örményországgal együtt már március 18-án kérte az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye 15. cikkének aktiválását, amely

a nemzetközi szerződés hatályának felfüggesztését vonná maga után, arra az időszakra, ameddig tart a szükségállapot.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács azonban érdemben nem válaszolt Bukarest megkeresésére,

a román fél pedig még aznap egyoldalúan felfüggesztette az egyezmény alkalmazásának a hatályát, és ezt a szervezet tudtára adta.

Bukarest erről azonban nem értesítette a román közvéleményt, sem az ottani sajtót.

Vélhetően strasbourgi forrásokból viszont megtudta az egyezmény felfüggesztésének a tényét a francia AFP hírügynökség, amely március 19-én be is számolt erről.

A román sajtóban a hír első alkalommal csak március 20-án jelent meg, az AFP alapján.

Ekkor az Európa Tanács elmarasztalta a bukaresti kormányt az emberi jogi egyezmény hatályának a felfüggesztéséért, ám egyéb nem történt ez ügyben.

Az Európa Tanács strasbourgi székháza Forrás: AFP/RIA Novosti/Vladimir Fedorenko

Az esetről beszámolt az erdélyi magyar sajtó, illetve több konzervatív magyar orgánum is.

A Mandiner Precedens című, jogi ügyekkel foglalkozó rovata ezt a következőképpen látja: Az egyezmény 15. cikke háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot esetén lehetővé teszi a részes államok számára, hogy az egyezményben foglalt kötelezettségeiktől eltérő intézkedéseket tehessen a helyzet szükségessége által feltétlenül megkívánt mértékben. Az egyezmény 15. cikkének alkalmazása során az élethez való jog, a kínzás és a rabszolgaság és kényszermunka tilalma továbbra is érvényesül, emellett továbbra sem lehet büntetést kiszabni törvényi rendelkezés nélkül.

A 15. cikk alkalmazása

lehetőséget ad Romána számára arra is, hogy – az arányosság elvének és a diszkrimináció tilalmának megfelelően - olyan intézkedéseket megtegyen, amelyek szoros összefüggésben állnak a nemzeti kisebbségek jogait biztosító egyezményekkel

(például Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Nyelvi Charta), különösen az oktatáshoz való jog és a gyülekezési jog területén (ezen jogok korlátozása miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága nem ítélheti el Romániát, ha az intézkedéseket a szükségállapot idején hozta).

Az intézkedés eddig nem érintette hátrányosan az erdélyi magyarságot, ám ennek a lehetősége a szükségállapot fennállásáig reális veszélyt jelenthet.

Az egyezmény hatályának a felfüggesztését sokan bírálták.

Cristi Danilet kolozsvári bíró, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt tagja szerint az egyezmény olyan fontos garancia az alapjogok biztosítására, amit komolyan kellene venni, a román kormány azonban mindenféle konzultáció nélkül, átláthatatlan módon hoz azonnali döntéseket.

– írta ki a közösségi oldalára Danilet.

Diana Hatneanu emberi jogi ügyvéd szerint a román kormány lépése „eltúlzott és aránytalan", mivel a járványügyi vészhelyzet még súlyossága ellenére sem tekinthető a háborús helyzettel összemérhetőnek, amelyre a 15. cikket kitalálták.

Az ügyvéd emiatt tanácstalan a tekintetben, hogy

A Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) is elítélte a kormány lépését. A szervezet elsősorban

azt kifogásolta, hogy csak többnapos késéssel, egy külföldi hírügynökség jóvoltából értesülhettek a romániaiak a döntésről.

Nem úgy a magyarországi ellenzéki, balliberális álcivil szerveztek, amelyek még csak meg sem említették, hogy Bukarest felfüggesztette az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezményének az alkalmazását.

Sem a Magyar Helsinki Bizottság, sem a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), sem az Amnesty International Magyarország honlapján nem találtunk olyan bejegyzéseket, amelyek erre utalnának.

Hozzájuk hasonlóan

a magyarországi ellenzéki sajtóorgánumok sem számoltak be erről, hiszen őket sem az emberi jogok érdeklik, hanem az, hogy ezen keresztül hogyan tudják támadni a magyar kormányt.