Semjén Zsolt: A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad

TOURS-I SZENT MÁRTON; SEMJÉN Zsolt
Pannonhalma, 2020. augusztus 30. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Semjén Zsolt kiemelte, hogy Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között. MTI/Krizsán Csaba
Vágólapra másolva!
A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - fogalmazott a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az elmúlt tíz év magyar nemzetpolitikáját összegezve.
Vágólapra másolva!

Semjén Zsolt emlékeztetett rá: Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért a 2010-es kormányváltáskor nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni, hanem előbb eltakarítani a romokat, utána pedig felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Úgy fogalmazott:

Olyan mély ellenszenv van benne, mondhatni hungarofóbia, és olyan idegenség a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot.

Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ zsigeri hungarofóbiája is

- tette hozzá Semjén Zsolt.

Elmondta azt is,

Semjén Zsolt nagy szerencsének nevezte, hogy Szili Katalin akkori parlamenti elnök úgy mentette át a MÁÉRT-et, hogy létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát.

Felidézte, a 2010-es választások előtti időszakban megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem "kvázi magyarok", ezért nekik nem "kvázi állampolgárság", hanem teljes jogú állampolgárság jár.

Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár

- hangsúlyozta.

A választásokat követően a Fidesz és a KDNP ezért első lépésként, még a kormány megalakulása előtt

kiterjesztette az állampolgárság lehetőségét a szavazati joggal együtt minden magyarra, bárhol él a világban, valamint még abban az évben összehívták a Magyar Állandó Értekezletet.

Semjén Zsolt kiemelte: a nemzetpolitikát először filozófiailag gondolták át, és abból vezették le a konkrét lépéseket. Ennek lényege az, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, amit csak és kizárólag az az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyar a magyarságát, a lengyel a lengyelségét, a horvát a horvátságát.

Hangsúlyozta: a mai magyar kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása.

- szögezte le Semjén Zsolt.

Intézkedéseik közé sorolta, hogy az alkotmányban jelezték, hogy Magyarország nem csak felelősséget vállal, de visel is a külhoni magyarokért, valamint az összetartozási törvénnyel és számos más jogszabállyal nyilvánvalóvá tették az egy, oszthatatlan magyar nemzet valóságát, ami a történelem viharjai által határokkal van szétszabdalva.

A külhoni támogatáspolitika Semjén Zsolt szerint négy elemen nyugszik,

a legfontosabb az identitás megerősítése.

Ezek közé sorolta az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc főiskola működtetését, ezer óvoda építését vagy tatarozását és több mint háromezer templom felújítását vagy építését is.

Beszélt a magyar iskolába járó külhoni magyar gyermekek támogatásáról, valamint a határtalanul programról is, melynek célja, hogy

Hozzátette:

a gazdaság támogatására sem volt soha precedens.

Ez jó az ott élő magyaroknak, akiknek a megélhetését segíti - "ha száz évig hátrány volt a határokon túl, hogy valaki magyar, itt az ideje, hogy előny legyen" - de a többségi nemzetnek is munkát, infrastruktúra fejlesztést, forrásokat jelent. Magyarország szempontjából pedig egyfajta gazdasági expanzióként is felfogható - jelentette ki Semjén Zsolt.

Azt mondta:

Szólt arról is, hogy

A honosítást, mint a külhoni támogatáspolitika negyedik pillérét az asszimiláció megállításának lehetőségének, a "Trianonra ma adható reális válasznak" nevezte.

- emelte ki Semjén Zsolt.

Hozzátette: mindez személyes életcélja is volt.

Mivel édesanyja erdélyi, ezért pontosan tudja, mit jelent az, amikor egy évszázadon keresztül "bozgoroznak" (a hazátlan sértőnek szánt román megfelelője-szerk.) egy családot, és kisebbségi sorba kényszerítik az embereket saját szülőföldjükön.

Most az állampolgárság megadásával egyfajta történelmi igazságszolgáltatás is történt - emelte ki interjúja végén a miniszterelnök-helyettes.