A földrengés epicentruma 12 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 51 kilométerre Zágrábtól, a rengés fészke pedig 5 kilométeres mélységben helyezkedett el.
A rengést egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság.
Anyagi károkról a Sisaktól 14 kilométere délnyugatra elhelyezkedő Petrinja városából érkezett jelentés.
A nagyobb erősségű földmozgást több utórengés is kísérte, másfél óra belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű is.
Andrej Plenkovic kormányfő több miniszterével, valamint Zoran Milanovic államfővel együtt a helyszínre utazott.
Plenkovic a sajtónak nyilatkozova örömének adott hangot amiatt, hogy a földmozgásban nem sérült meg senki, és jelentősebb anyagi kár sem keletkezett.
Amilyen év volt az idei, bizonyos értelemben sajnos úgy is ért véget
- mondta, hozzátéve, hogy a kormány segíteni fog a károk helyreállításban.
Szakemberek arra figyelmeztettek, hogy több utórengésre is számítani kell.
Horvátország szeizmikus területen fekszik, a földrengések pedig nem jelezhetők előre, ezért meg kell tanulni együtt élni a kialakult helyzettel - hangsúlyozták.
A horvát fővárost és környékét legutóbb március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült.
Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt.
A városmagban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és a kulturális örökséghez tartozó építmény.
Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.
Zágrábban a márciusi földrengés óta folyamatosak az utórengések.
A szakemberek mintegy kétezer utólökést jegyeztek fel,
amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.