Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
A kolozsvári Főtér.ro és a bukaresti Informația TV tudósításából az derül ki, hogy Szatmár megye román prefektusa (ennek a magyar megfelelője a kormánymegbízott), Radu Bud
a nyilvánvaló koronavírusos tünetei ellenére részt vett egy nagyszabású katonai parádén.
Noha a prefektusi hivatal napokon át tagadta a sajtóértesülést, hogy a prefektus átesett a koronavírus-fertőzésen, november 10-én az Informația TV-nek Radu Bud végül megerősítette az információt. Azt mondta, hogy az egész lázzal, izomgyengeséggel, torok- és fejfájással, illetve szédüléssel kezdődött október 24-én, így ő megfázásra gyanakodott.
Másnap (október 25-én) a román hadsereg napján részt vett a nagykárolyi ünnepségeken, ahol találkozott a honvédelmi miniszterrel, Nicolae-Ioan Ciucăvel is.
Azzal védekezett, hogy mindketten maszkot viseltek, és a miniszter nem fertőződött meg.
Radu Bud október 25-ének estéjén már hidegrázástól szenvedett, ezért másnap felkereste orvosát és elvégeztetett egy koronavírus-gyorstesztet, melynek eredménye pozitív lett.
A román politikus arról is beszélt, hogy viszonylag enyhe tünetei voltak, ezért nem vonult kórházba, de így is megtapasztalta, hogy milyen az, amikor óráról órára romlik az ember állapota.
A helyi sajtó azt kérdezte az eset kapcsán, hogy
miért tartotta titokban a betegséget, miért vett részt a tünetei ellenére egy tömegrendezvényen, és milyen exkluzív orvosi kezeléseket kapott a betegsége leküzdése érdekében.
Ugyanis azt maga Bud is elismerte, hogy komputertomográfiát végeztek rajta, mely a tüdeje 15 százalékát érintő elváltozást mutatott ki, ezért speciális kezeléseket kapott.
A kolozsvári portál október 30-i beszámolója alapján a dél-romániai Gorj megye székhelyén, Târgu Jiuban működő
megyei kórházból megszökött 3, oda beutalt, koronavírussal fertőzött orvos.
A betegek eltűnését a tisztiorvosi szolgálat illetékesei fedezték fel október 29-én este, amikor ellenőrzésre érkeztek a kórházba.
Mint utólag kiderült,
mindhárman ebben a kórházban dolgozó orvosok, akiket azt megelőzően néhány napja utaltak be. Az nem világos, hogy mikor szöktek meg, de az tény, hogy eltűnésüket nem a személyzet vette észre, hanem az ellenőrzésre érkező revizorok.
Három, 31 és 55 év közötti nőről van szó, többek között egy pneumológusról és az intenzív osztály egyik orvosáról. Hajnalban mindhármukat megtalálták az otthonukban. Azonnal mentőt hívtak, és vissza is vitték őket a kórházba, ahonnan a személyzet tudta nélkül távoztak. Ezt követően
bűnügyi feljelentést tettek ellenük a járvány leküzdésének meghiúsítása miatt, és a kórház is belső vizsgálatot indított az ügyben.
A Főtér és a Digi TV szeptember 10-i riportja alapján egy bukaresti 34 éves férfi, név szerint Mihail Popescu arra ébredt, hogy elvesztette az íz- és szaglásérzékét is. Mivel orvosasszisztens, rögtön tudta, hogy koronavírusos, így hát felhívta a kórházat, ahol dolgozik. Azt tanácsolták neki, hogy készítsen egy tesztet, addig is szigetelje el magát más emberektől. Ahogy megkapta a pozitív tesztet, értesítette a bukaresti Közegészségügyi Igazgatóságot (DSP), ahonnan azt a választ kapta, hogy majd visszahívják, addig is maradjon elkülönítve.
Az orvosasszisztens 5 napon át az autójában „lakott", mert egyszerűen nem volt más hely, ahová mehetett volna.
A felesége másfél évvel ezelőtt szívműtéten esett át, számára végzetes lehet, ha elkapja a fertőzést. Ez idő alatt többször is felhívta a DSP-t, hogy segítsenek megoldást találni, szállítsák kórházba vagy karanténba, de nem vették komolyan, mivel nem volt életveszélyben.
Miután az erről készült anyagot bemutatták a Digi TV-ben, a román férfi egy barátja felajánlotta, hogy lakhat az üres lakásában, így megoldódott a probléma.
A román hatóságok hozzáállására jellemző az a videó, ami még júliusban, Bákó városában készült. A helyi rendőrség megbilincselt egy autóbuszsofőrt, akit azért állítottak meg, mert nem viselt maszkot.
A helyi tömegközlekedési vállalat sofőrje azonban nem volt hajlandó felmutatni az iratait, mivel a rendőrökön sem volt maszk.
A sofőrt végül betuszkolták egy rendőrautóba, a felháborodottan üvöltöző járókelők szeme láttára. Mint kiderült, később egy járókelőt meg is bírságoltak 500 lejre, mert trágár szitkokat szórt a rendőrökre, egy taxis pedig 490 lejes bírságot kapott, mert szintén úgy érezte, meg kell állnia a buszmegállóban, hogy ő is a rendőröket szidja.
A székelyföldi Kovászna megye székhelyén,
a döntő többségében magyarok lakta Sepsiszentgyörgy kórházában már november 12-én beteltek a koronavírusos betegeknek fenntartott intenzív ágyak
– derült ki a Maszol helyi tudósításából. Annak ellenére fogytak el az intenzív ágyak, hogy egy héttel korábban megduplázták a számukat.
A G4Media november 16-i cikke alapján a Bukarestben található egyik koronavírusos betegeket fogadó sürgősségi kórház,
a Pantelimon orvosainak a fele fertőződött meg, azaz 8-ból 4, egy beteg burnout szindrómával (vagyis kiégéssel, fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel) küszködik, így 3 orvos kell ellásson 33 intenzív ápolásra szoruló beteget, akik közül 16 koronavírusos, a többiek pedig más betegségekkel küszködnek.
A Pantelimon kórház udvarán egyébként mobil halottasházat rendeztek be, mert olyan sok a koronavírus szövődményeivel meghalt beteg, hogy máshol már nem tudják megoldani a holttestek „tárolását".
A kórház managere, Dragoș Davițoiu azt nyilatkozta, hogy
naponta 15-20 olyan koronavírussal fertőzött beteget utalnak be a Pantelimonba, akiknek mesterséges lélegeztetésre van szüksége, és nem mondhatják azt, hogy nem tudják őket fogadni, mert egyszerűen nincs hova küldeni a betegeket, mivel más bukaresti kórházak is telítődnek.
A manager hozzáfűzte:
segítséget várnak a hatóságoktól.
Az Agerpres román hírügynökség november 19-én közölte, hogy
az összes bukaresti koronavírusos betegeket kezelő kórház intenzív osztálya megtelt,
így megkezdik a páciensek átszállítását az ország más részein található kórházakba. A betegeket repülőgépekkel szállítják, első körben még aznap átszállítottak 15 súlyos állapotban lévő beteget a moldvai Bákóba és Jászvásárra. Suceava megyét leszámítva Moldvában jobb a helyzet, mint a fővárosban, illetve az azt körülölelő Havasalföld régióban, vagy Erdélyben. A G4Media információi alapján
Suceava megyében azonban még november 13-án elfogyott az összes intenzív ágy, emiatt nem tudnak már betegeket fogadni.
Arról még nem érkeztek hírek, hogy hová fogják szállítani a 640 ezer lakosú megyéből a betegeket, ahol már több mint 83 ezer koronavírussal fertőzöttet regisztráltak.
A Maszol cikke alapján a napokban Marosvásárhelyen előadást tartott Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke, aki nem mellékesen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt szenátorjelöltje.
A szakemberként nyilatkozó politikus felhívta rá a figyelmet:
Románia esetében könnyen megtörténhet, hogy a járványnak lesz egy harmadik hulláma is, mégpedig 2021. február-március folyamán.
A politikus-szakértő arról ugyanakkor nem beszélt, hogy a második hullámnak mikor lehet vége.
Az Agerpres legfrissebb információi szerint
a Piatra Neamţ-i (Karácsonkő), november 14-i kórháztűzben meghaltak száma 12-re emelkedett,
miután egy újabb beteg halt meg. Ahogy arról már többször beszámoltunk, a koronavírusos betegeket kezelő kórház egyik terme kigyulladt.
A kórházban épp a tragédiát megelőző órákban végeztek átalakítást, anélkül, hogy előtte az összes szükséges engedélyt beszerezték volna.
A betegeket mentő hős orvost, Ioan Cătălin Denciu-t – akinek a teste 75 százalékban megégett – egy belgiumi kórházban ápolják.
November 16-én hosszasan nyilatkozott a Maszolnak a romániai koronavírus-helyzetről az ország egyik legnevesebb orvosa, a magyar Lorenzovici László, aki egyben egészségügyi közgazdász és egyetemi tanár is. A vezető szakértő lehangoló képet festett a román egészségügyről.
Lorenzovici László nagyon komoly kritikákat fogalmazott meg a román hatóságokkal szemben, külön kitérve a Ludovic Orban vezette kormány alkalmatlanságára, amely a december 6-án esedékes parlamenti választások miatt nem hozza meg a szükséges járványügyi intézkedéseket.
Állítása szerint például a 135 ezres,
felerészben magyarok lakta Marosvásárhelyen „gyakorlatilag megtagadják a tesztelést, és pingpongoznak a beteggel",
utalva arra, hogy az állami egészségügyi intézmények gyakorlata szerint egyik helyről a másikra küldik a feltételezett betegeket, és végül sehol sem végzik el a tesztelést, hanem azt egy magánlaborban kell megcsinálni, amennyiben az illető tudni akarja, hogy tényleg koronavírussal fertőzött-e.
Lorenzovici László a romániai egészségügy helyzetét az autópályákhoz hasonlította: mindenki látja, hogy nem épülnek, különböző okokból nem halad a munka, és mindenki valamilyen kifogással jön:
Ugyanez van az egészségügyben is. Mindenki valamilyen kifogást mond a másikról, és amikor mindent összeteszünk, az a konklúzió, hogy >>a rendszer a hibás<<, egy ember sem hibás, csak a rendszer. De igenis minden vezető felelős, és mindig a legfelső vezetés a legnagyobb felelős, mert nekik kellene ezt az egészet koordinálni
– mutatott rá a szakember, aki szerint ezért kullog az utolsók között az ország minden európai statisztikában.
Mire számítottunk, ha minden európai táblázatban, ami az egészségügyről szól, Románia az utolsó helyen van? A járványkezelésben legyen első helyen? Ugyanoda, az utolsó három közé fogunk kerülni most is minden paraméterben
– hívta fel rá a figyelmet a vezető szakértő.
Különböző sajtóbeszámolók alapján Romániában
a koronavírus-járvány kitörése óta közel 6 ezer egészségügyi dolgozót fertőzött meg a koronavírus.
Egy másik általános probléma az egészségügyi dolgozók elvándorlásából fakadó orvoshiány, ami az alacsony fizetésekkel és a nem megfelelő munkakörülményekkel hozható összefüggésbe. Emiatt gyakran tüntetéseket szerveznek.
A Ziarul Financiar gazdasági szaklap augusztusi összesítéséből – amely 2018-as adatokra hivatkozik – az derül ki, hogy rengeteg Romániában született és tanult orvos dolgozik különböző európai országokban. A statisztikában kizárólag az általános orvosok vannak benne.
Ennek alapján 4746 romániai orvos dolgozik Franciaországban, 3978 Németországban, 1870 Magyarországon, 1371 Belgiumban és 1274 az Egyesült Királyságban. Egy 2017-es becslés
az összes külföldön munkát vállaló romániai orvos számát 15 700-ra tette.
