Életveszélyes lenne az EU-s tagállamokra, ha megvalósulna Soros György újabb terve

Soros György
Hungarian-born US investor and philanthropist George Soros delivers a speech on the sideline of the World Economic Forum (WEF) annual meeting, on January 23, 2020 in Davos, eastern Switzerland. (Photo by FABRICE COFFRINI / AFP)
Vágólapra másolva!
A Tűzfalcsoport blog csütörtöki cikkében összegezte, miért veszélyes Soros György amerikai milliárdos legújabb terve, amellyel a koronavírus-járványra hivatkozva eladósítana Európát.
Vágólapra másolva!

"Mintha pénzzel, külsőleg, lopakodó föderális láthatatlan kéz irányítása alatt minden probléma megoldódna. Az ötlet méretét tekintve is óriási, hisz 1 500 milliárd euróról beszélünk, ami nagyságrendileg a többéves európai költségvetés másfélszerese vagy a magyar éves GDP több mint tízszerese. (...) Az ördög tényleg a részletekben rejlik, így érdemes megfontolni a figyelmeztető jeleket" - írja az oknyomozó oldal Soros György felvetésére, miszerint Brüsszelnek új típusú adósságpapírt kellene létrehozni. A portál négy pontban összegezte, miért jelenthet komoly veszélyt a tagállamokra, és az egész Európai Unióra nézve Soros legújabb terve:

  1. Az első figyelmeztető jel: az örökjáradék-kötvény, hiszen az egyik legkockázatosabb pénzügyi termék, mégpedig azért, mert roppant érzékeny a piaci elvárt hozam változására. Ahogy a neve is utal rá, a kötvénynek nincs lejárata, tehát tulajdonképpen az adósság az idők végezetéig nyomná a vállunkat.
  2. A második figyelmeztető jel: a hosszú távú szakmai befektetők, nyugdíjalapok vagy biztosítótársaságok nem ülnek ekkora mennyiségű készpénzben (1500 milliárd euró - szerk), mivel valószínűleg befektették egyes tagországok államkötvényeibe. Tehát nem számolva azzal, hogy új kihelyezendő pénz jelenik meg a szereplőknél (ami jogosan feltételezhető), ahhoz, hogy az örökjáradék-kötvényből vásárolhassanak a pénzügyi szereplők, el kellene adni az eddig tartott államkötvényeket. Ennek hatására viszont az eladott államkötvények árfolyama jelentősen csökkenne párhuzamosan emelve azok piaci hozamát, így megdrágítva azon országok (pl. német) államadósságának finanszírozását, akik képesek voltak alacsony teher mellett intézni.
  3. A harmadik figyelmeztető jel: befektetni készülő intézményeknek fontos realizálni, hogy a konstrukcióból adódóan az emelkedő piaci hozamok miatt a lejárat nélküli kötvény értéke, folyamatosan a névérték alatt lesz. Így abban az esetben, ha értékesíteni akarnák a kötvényt, nagy és azonnali veszteséget realizálnának. Jelenleg épeszű ember nem akarna még nagyobb kárt okozni, és ennyire sérülékeny pozícióba hozni az európai gazdaság pénzügyi szereplőit.
  4. Brüsszelben egyre gyakrabban beszélnek egy olyan helyreállítási alap felállításán, amely hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is tud nyújtani határozatlan futamidő mellett. Ez a negyedik figyelmeztető jel a Tűzfalcsoport szerint, ami ráadásul több kérdést is felvet. Kik lesznek az alap irányítói, ki milyen súllyal fog rendelkezni a döntéshozatal során, ki fog rendelkezni, hogy mely területekre irányul majd a segítség?

"Több mint valószínű a most megismert Soros-javaslat amellett, hogy tovább gyengítené az Európai Uniót, egy olyan burkolt politikai üzenet is, ami az Európai Egyesült Államok eszméjét akarja megalapozni" - összegzett a lap.

Soros György a Der Spiegelben hirdette meg legújabb tervét. Ebben arra szólította fel a brüsszeli vezetőket, hogy az Európai Unió hozzon létre egy új típusú adósságpapírt a koronavírus okozta gazdasági problémák kezelésére. Április végén a Kossuth Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította az amerikai üzletember felvetését.