Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
• Az osztrák türkiz-zöld kormány továbbra is egyértelműen profitál a vírus elleni küzdelemből. A néppárti ÖVP 45%-on, a zöldek 19%-on állnak. Az ellenzéki SPÖ két százalékpontot veszített, és támogatottsága 16%, az FPÖ továbbra is 10%-on, a NEOS továbbra 6%-on áll. Kurz kancellár 52%-os támogatottsággal rendelkezik.
• Történelmi csúcson a munkanélküliség. Április végén 571.477 fő volt állástalan. Ez több mint 210 ezerrel magasabb, mint az előző évben; ez a második köztársaság történelmének legrosszabb munkanélküliségi rátája.
• Ugyan az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az új megbetegedések száma, azonban bizonyos korlátozások feloldása miatt a megbetegedések számának alakulása a figyelem középpontjában van. A legfrissebb adatok szerint éppen a fővárosban, Bécsben újra nőtt az új megbetegedések száma. Míg április 1-jén 1580 új megbetegedést regisztráltak, ez a szám április 29-én jóval magasabb volt: 2492. A bécsi FPÖ vezetője, Dominik Nepp a menedékkérőket teszi felelőssé a bécsi fertőzések számának újbóli növekedése miatt.
• Az osztrákok szeretik a távmunkát. A túlnyomó többség számára pozitív élmény volt, tízből hét érintett folytatni akarja a távmunkát a jövőben.
• Ausztria május 31-ig meghosszabbítja a határellenőrzést. A belépni kívánó személyeknek orvosi igazolvánnyal kell rendelkezniük, amely igazolja a SARS-CoV-2 negatív molekuláris biológiai tesztet. Az erről szóló igazolás nem lehet régebbi 4 napnál a belépéskor. Azon személyek esetében, akik nem tudják bemutatni az ilyen igazolást, a belépést megtagadják.
• Egy friss felmérés szerint a CDU / CSU 38%-on, az SPD 17% -on áll, a zöldek támogatottsága 14 százalék. Az AfD egy százalékpontot nyert, és 10 százalékon áll. Az FDP és a Linke változatlan maradt, 6, illetve 8 százalékkal.
• Németország "második nagy nyitó lépést" tervez. A német kormány azt tervezi javasolni a szövetségi államoknak, hogy jelentősen enyhítsék az intézkedéseket. A "második nagy nyitó lépésként" az iskoláknak a nyári szünetig folytatniuk kellene a tanítást, a szövetségi kormány döntésének megfelelően. A feltételek regionális szinten lennének meghatározva: az enyhítést vissza kell vonni, ha egy körzetben az új fertőzések száma hét napon belül meghaladja a 100 000 lakosra eső 50 esetszámot.
• A német sajtóügynökség adatai szerint a szövetségi kormány zöld utat akar adni a német profi labdarúgásnak a játék újrakezdésére a Bundesliga 1. és 2. osztályában. A bajnokságot március közepe óta felfüggesztették a járvány miatt. A néző nélküli újraindulás várható időpontja május 15. vagy 21. - a pontos dátumot nyitva hagyják a határozattervezetben.
• Egy tanulmány szerint a koronavírus-fertőzés Németországban legalább 1,8 millió embert érint. Ez tízszer annyi, mint a hivatalosan bejelentett adatok. A tanulmány éles vitákat indított el Németországban.
• A statisztikák szerint Kelet-Németországban az abszolút és relatív számokat nézve is kevesebb a koronavírusos, mint Nyugat-Németországban, ráadásul a járvány terjedése is szignifikánsan lassabb. Ezt elsősorban a kisebb népsűrűséggel magyarázzák, illetve azzal, hogy keleten kevésbé elterjedt a téli síelési szabadság, illetve a karneváli szezonban való részvétel.
• Bár május 11-én megkezdik a korlátozások enyhítését, a kormány meghosszabbította az egészségügyi veszélyhelyzetet július 24-ig. Bejelentették, hogy a Franciaországba utazóknak két hétig karanténba kell vonulni. Később azonban tisztázták, hogy a szabály alól kivételt képeznek az EU-ból, a Schengeni Zónából és az Egyesült Királyságból érkező utasok. A rájuk vonatkozó protokollt az elkövetkező napokban jelentik be.
• Az országban 11.500 fogvatartottat engedtek szabadon, olyanokat, akiknek büntetésük 3 hónapon belül lejárt volna, illetve a tárgyalás előtt állókat. Ezzel enyhítettek a börtönök túlzsúfoltságán és csökkentették a járvány terjedésének esélyét.
• A francia állami vasútnak eddig 2 milliárd eurós veszteséget okoztak a járvány miatti korlátozások. A cég ezért állami segítségért folyamodik és leépítésekbe kezd. Joggal várhatják a kormány támogatását, ugyanis a fontos cégeknek már nyújtottak segítséget: az Air France 7 milliárd eurós, a Renault 5 milliárd eurós támogatást kapott.
• Egy héttel a korlátozások enyhítése előtt a kormány közzétette a munkahelyekre vonatkozó protokollt. A szabályokat a munkaügyi minisztérium alakította ki, ennek megfelelően lehet visszatérni a munkahelyekre. Eszerint munkavállalónként minimum 4 négyzetméter helyet kell hagyni, szellőztetni kell, fertőtleníteni a különböző munkaállomásokat és eszközöket, de nem lesz kötelező a maszkok és kesztyűk használata. A munkavállalókat tilos tesztelni, mivel az fájdalommal jár, csak képzett egészségügyi személyzet végezheti, és logisztikailag is nehezen kivitelezhető. A dolgozók testhőmérsékletének mérését sem javasolják.
• A Szenátus vizsgálóbizottságot állít fel annak érdekében, hogy kiderítsék: hol rontották el a járvány elleni védekezést. A Republikánus frakció vezetője, Bruno Retailleau szerint kronológiai sorrendben fogják az eseményeket vizsgálni, a Kínából érkező első hírektől kezdve a járvány végéig. Szerinte ugyanis a jövőre nézve le kell vonni a tanulságokat, mivel a kormány válságkezelése kaotikus volt.
• Radikálisan nő a koronavírussal megbetegedett egészségügyi személyzet aránya Spanyolországban. Míg az aktív esetek száma 2 hét alatt 190 ezerről 220 ezerre nőtt (14%-os növekedés), addig az egészségügyi dolgozók közül 31 ezerről 44 ezerre (40%-kos növekedés) nőtt a fertőzöttek száma. Így ma már az összes beteg 20%-a kerül ki az egészségügyi személyzetből, és a napi új fertőzöttek körében is ma már a többséget az egészségügyi dolgozók adják. Az egészségügyi személyzet aránya a fertőzöttek között jóval magasabb, mint a többi európai országban vagy Dél-Koreában (ahol ez az arányszám 10%, vagy az alatt van). A helyzet oka a nyilatkozó orvosok szerint a megfelelő védőfelszerelés hiánya, valamint az elégtelen számú tesztelés az egészségügyi személyzet számára, ami viszont az utóbbi időben elkezdett növekedni, ami magyarázhatja az egészségügyi személyzet arányszámának megugrását. A valós számok viszont továbbra is bizonytalanok, hiszen csak a személyzet egy részére jut elegendő teszt.
• Spanyolországban folyamatosan esik a napi halálozások száma, már a harmadik napon 200 alatt van a halottak száma a hivatalos adatok szerint, másfél hónap óta a legalacsonyabb. Csökken az új megbetegedések száma is. Ezzel párhuzamosan május elejétől feloldottak több szigorú korlátozást is. Védőmaszk használata mellett az emberek elhagyhatják lakóhelyüket, kinyitottak a kisboltok, fodrászok, szépségszalonok is.
• Spanyolország 2019-ben az ígért 2%-os helyett 2,8%-os deficitet ért el, miközben a kormány még 2019 októberében is azt jelentette Brüsszelnek, hogy tartja a 2%-os hiánycélt. A pénzügyminisztérium számítási hibákra hivatkozik, viszont így a spanyol állam 7 milliárd euróval többet költött, mint azt tervezte. A hiány elszaladása már csak azért is rossz hír, mivel a spanyol gazdaság, költségvetés és államadósság is nagyon nehéz időszak elé néz. További viták tárgyát fogja képezni, hogy a baloldali spanyol kormány szerint az adóbevételek mérsékelten fognak csak csökkenni 2020-ban (Így az áfa 5%-kal, a szja 2,5%-kal), miközben a gazdaság óriási recesszióval néz szembe. Még ilyen mérsékelt bevételcsökkenés mellett is 10% feletti hiánnyal számol a spanyol kormány, ezért sok szakértő aggódik, hogy a hiány teljesen elszabadul.
• Az olasz statisztikai hivatal (ISTAT) friss jelentésében több érdekes adatot is szolgáltat a koronavírus-járvány alatti halálozási statisztikákról. A február 20 és március 31 közötti időszakban a vírussal leginkább érintett 37 észak-itáliai megyében az elhunytak száma átlagosan kétszeresére nőtt, mint a 2015-19 évek átlagos adatai (26,218-ról 49,351-ra). A leginkább érintett településeken az ebben az időszakban bekövetkezett halálozások száma többszöröse az előző évieknek (Bergamóban több mint 5 és félszeres). Elgondolkodtató, hogy a 23 ezer plusz közül csak a felét tulajdonították a hivatalos statisztikák a koronavírus miatti halálesetnek, vélelmezhetően a nem COVID-19-nek tulajdonított halálesetek nagy része annak mellékhatása, egyéb betegségek szövődményeinek felerősödése lehetett, míg egy része az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége miatt következett be.
• 55 nap szigorú kijárási korlátozás után megindult az élet és a gazdaság újraindulása, május 4-ével 4 millió olasz ment újra dolgozni, szigorú munkahelyi biztonsági előírások mellett.
• Olaszországban 100 ezer fő alá esett a fertőzöttek és 200 fő alá a napi halálos áldozatok száma.
• Olaszország ipari termelése 50%-kal csökkent áprilisban és 30%-kal márciusban az ipari miniszter, Stefano Patuanelli beszámolója alapján.
• Az üzletek újranyitása gondot okoz a távolságtartási szabályok betartásában: az üzlettulajdonosok nem tudják, hogyan tartassák meg a 1,5 méter távolságot a vásárlók között, amelyet tovább nehezítenek a nem tisztázott szabályok, illetve a szűkös utcák.
• A holland ipar történetének legnagyobb termelési visszaesését okozta a járvány, azonban a cikkben hivatkozott jelentés szerint még így is jobban állnak más európai országokhoz képest. Mivel 70 százalékban az exportra támaszkodnak, ezért fontos lesz a közeljövőben, hogy a célországokban mekkora lesz a kereslet.
• Mivel a tömegközlekedésen kötelezővé tették a maszk viselését, a megállókban megjelentek az ezeket árusító automaták is. Az utasok azonban panaszkodtak a védőeszközök 15 eurós ára miatt. Az automatákat üzemeltető cég szerint minőségi, akár 500-szor újrahasznosítható maszkokról van szó, ez indokolja a magas árat. Megjegyezték, tervezik olcsóbb, eldobható maszkok árusítását is, de a megrendelés még nem érkezett meg.
• Egy antwerpeni székhelyű légitársaság Romániából utaztat be idénymunkásokat, hogy megmentsék a gyümölcsszüretet. 15-20 ezer munkás hiányzik a mezőgazdaságból, a belgák közül pedig eddig alig 1000-en jelentkeztek munkára.
• A krízisközpont tájékoztatása szerint bármikor bekövetkezhet a vírus visszatérése, ha nem tartják be a szükséges óvintézkedéseket.
• 250 eurós bírságot szabhatnak ki arra, aki nem visel védőmaszkot - vagy bármilyen textilt, ami eltakarja az orrot és a szájat - a tömegközlekedésen hétfőtől ugyanis kötelezővé tették.
• A Belga Vállalkozások Szövetsége szerint a héten a magánszféra 5-10 százaléka indulhat újra, ami 150-300 ezer ember munkába való visszatérését jelenti. Előrejelzések szerint május végére az egyébként megszokott aktivitás 80-85 százalékát érhetik el.
• Bár május 4-től szabad utat kaptak a háziorvosok a koronavírus-gyanús betegek tesztelésére, az orvosi szakszervezetek szövetsége szerint nem kaptak hozzá megfelelő felszerelést. Olyan, mintha "fegyver és töltény nélkül küldenének katonákat harcba", a szükséges védőfelszerelés és a teszteléshez szükséges anyagok is hiányoznak a praxisokból.
• A Charleroi repülőtér legjobb esetben június 8-án nyithat újra. A reptér a korlátozások miatt havi több mint 8 millió euró bevételtől esett el. Nagyban függ a Ryanair légitársaságtól, ugyanis ez az egyetlen vállalat felel a tevékenység 77 százalékáért.
• A SAS légitársaság kedden aláírt egy 3,3 milliárd svéd koronáról szóló (336 millió dollár) hároméves hitelmegállapodást, amelyben Svédország és Dánia kormánya 90%-ban állami garanciát biztosít.
• Svédország 300 millió svéd koronát (kb. 10 milliárd Ft.) költ az idősotthonok megsegítésére. Svédországban a legtöbb koronavírushoz köthető halálozás az idősotthonokban történt, egyre többször merül fel a baloldali svéd kormány felelőssége ezzel kapcsolatban.
• A Virgin Atlantic légitársaság több mint 3000 munkahelyet szüntet meg, így az állomány egyharmada veszíti el a munkáját. Emellett a továbbiakban nem használják a Gatwick repteret.
• Brit és amerikai hivatalos közlés szerint külföldi államok alkalmazásában lévő hackerek fokozódó intenzitással támadják a koronavírus kutatásában résztvevő laboratóriumokat. A közös nyilatkozat kiemelte Kína, Oroszország és Irán szerepét ezekben a támadásokban.
• Jelentős adatvédelmi aggodalmakat kelt a tervezett brit koronavírus-nyomkövető app, melynek próbaüzeme már folyik a Wight-szigeten. 177 szakértő nyílt levélben figyelmeztetett az eljárás veszélyeire.
• A brit rendőrség feloszlatott egy békés tüntetést, mely Julian Assange-ot támogatta a bíróság épülete előtt, ahol épp a meghallgatása folyt. A rendőrség a vírushelyzetben kapott jogosítványokkal élve oszlathatta fel a demonstrációt annak ellenére, hogy a tüntetők betartották a két méter távolságot.
• A Sberbank 100 mrd rubel (400 mrd Ft.) értékben kedvezményes hitelkeretet bocsát a vállalkozások rendelkezésére.
• A Kereskedelmi Minisztérium ismét lehetővé tette az orvosi védőfelszerelések kereskedelmi célú exportját, igaz csak az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba. A humanitárius segély formájában külföldre kerülő eszközökre a tiltás eddig sem vonatkozott.
• A New York Times megvizsgálta a teljes halálozási adatokat az USA-ban és úgy találták, hogy a COVID-19-járvány hatása távolról sem egységes. New York városában például 23.000-rel több halálozás történt, mint a megszokott, miközben közel 19.000 vírushoz kapcsolódó haláleset történt. Ebből nem vonható le az a következtetés, hogy akkor kb. 4000 olyan vírushalál történt, ami nincs regisztrálva, mivel ezt a számot növelheti azok halála is, akik ugyan nem szenvedtek a COVID-19-től, de az egészségügy túlterheltsége miatt nem kaptak megfelelő ellátást.
• Az USA-ban megjelentek a „koronavírus-besúgók". Egyre gyakrabban tűnik fel az a jelenség, főleg New Yorkban, amikor amerikaiak - például a közösségi hálókon - feljelentik ismerőseiket, kollégáikat, mondván, hogy azok nem tartják be a járványügyi előírásokat. Vagy egyszerűen így akarnak ártani valakinek.
