Svédország szinte teljesen leépítette az egészségügyi védelmi rendszerét

A svéd járványkezelés problémáira mutatott rá egy konzervatív volt védelmi miniszter. Anders Björck szerint az ország egyáltalán nem volt felkészülve a koronavírusra, ami többek között annak a számlájára is írható, hogy a 90-es évek elején leépítették minden védelmi felszerelésüket, mert azt hitték, nem lesz már szükség rájuk, hiszen véget értek a nagy háborúk, járványokkal meg nem számoltak - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség az Expressen információi alapján. 

Anders Björck 1991-1994 között volt a védelmi miniszter Svédországban, most pedig kifejtette véleményét a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az Expressennek.

Szerinte a védekezéssel kapcsolatos problémák már a 90-es évek elején elkezdődtek, amikor véget ért a hidegháború, és szétbomlott a Szovjetunió, ekkor ugyanis mindenki azt hitte, hogy minden háborúnak vége egyszer s mindenkorra, járványokkal pedig nem számoltak.

Ezért a svédek elkezdték úgymond leépíteni a védekező erejüket, így már nem maradt tartalék sem.

Björck elmondta,

ő nem értett egyet ezzel a gyakorlattal, véleményével azonban egyedül maradt, mindegyik párt amellett volt, hogy már nem szükséges a védőeszközök tárolása.

Björck vad ju, liksom Anders Borg, en de vettigaste vi haft i regeringsställning

— Peter Silvernäs (@petersilvernas) April 20, 2020

A mostani helyzetet tekintve, az egykori miniszter szerint

a svédek csak magukat hibáztathatják a koronavírus hibás kezelése miatt, mert ők döntöttek a védekezés csökkentéséről.

A leszerelés egészen pontosan 1992-ben kezdődött el, amikor a parlament döntésének értelmében több éven keresztül folyamatosan csökkentették a katonaság és a civilek védekezési potenciálját.

Svédország a csökkentések előtt a világ legmodernebb katonai egészségügyével rendelkezett, 35 hadikórháza volt,

amelyek nagy részét a felszerelésekkel együtt azonban más országoknak ajándékozta el.

Ezenfelül 630 rendkívül jó lélegeztetőgéppel rendelkeztek, az iskolákban pedig külön termek voltak egészségügyi felszereléssel, hogy szükség esetén ezeket a helyiségeket át tudják alakítani ápoló szobákká.

Björck elmondása szerint az ő hivatali ideje alatt rendkívül sok élelmiszer- és üzemanyag-tartalékkal, és védőfelszereléssel is rendelkezett Svédország, és számos földalatti bunker is volt.

Az egészségügy pedig nagyon jó helyzetben volt – akkoriban 900 intenzív osztály volt a jelenlegi 30-cal szemben.

Anders Björck maga is részt vett a 90-es években a védekezés leszerelésében, ezt azonban ma már bánja, látva a negatív következményeket.

Most véleménye alapján,

mindenkit meg kellene büntetni, aki közrejátszott a helyi védekezés leépítésében.

Arra is kitért, hogy régebben minden jobb volt – például az ő idejében a GDP 2,44 százalékát fordította Svédország védekezésre, ez a szám most azonban már csak 0,9 százalék.

Björck az Európai Néppárt (EPP) liberális szárnyát erősítő Mérsékelt Párt tagja, és néhány párttársával ellentétben ő mindig is a konzervatív értékek mellett állt ki, valamint többször is felszólalt már a pártban erősödő liberális felfogás ellen.