Április 23-án kezdődik és május 23-ig tart a muszlimok szent hónapja, a ramadán, a nappali böjt, a megtisztulás, az önfegyelem és az imádság időszaka. A hetedik században lefektetett hitelvek szerint
a ramadán idejében a "hitetlenek" ellen elkövetett öngyilkos támadásokért a dzsihadistáknak többszörös jutalom jár a paradicsomban.
2017-ben például háromszor annyi halálos áldozata volt az ebben az időszakban elkövetett támadásoknak mint 2016-ban.
Az éves statisztikák itt érhetőek el. 2017-ben a halottak száma közel járt az 1500 főhöz.
Akkor még az Iszlám Állam is arra kérte a híveit, hogy a szent hónap alkalmából mindenki ott ölje meg a hitetleneket, ahol éppen lakik.
Nagy-Britanniában - ahol 3,4 millió muszlim él - a ramadán hónapjának kettős hatása is van.
A katari Al Jazeera közzétette egy brit újságíró Tweetjét, amely szerint
a brit orvosok azért aggódnak, hogy ha az ünnepi hónapban különböző muszlim családok találkoznak, jelentősen nőhet a koronavírussal fertőzöttek száma.
Ugyanerről írt a The Times, a Metro és további lapok is, a közvéleményben tehát valóban van egy ilyen félelem. Hogy ez megalapozott-e vagy sem, az majd május végén kiderül.
Arra viszont már most elegendő, hogy iszlámellenességet váltson ki – fejtette ki a témával kapcsolatos véleményét Miqdaad Versi, Nagy-Britannia Muszlim Tanácsának szóvivője.
Versi hozzátette, az első öt orvos, aki a koronavírussal összefüggő megbetegedésben halt meg, muszlim volt.
Suriyah Bi, a Londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának oktatója azt mondta az Al Jazeera-nak: "A muszlimoknak a vírus terjedéséért való vádolása abszolút megalapozatlan, mivel folyamatban lévő tanulmányunk kimutatja, hogy a nagy-britanniai muszlimok 100 százaléka erőteljesen betartja a társadalmi elhatárolódási intézkedéseket, és nem vesz részt vallási és társadalmi összejöveteleken."
Nagy kérdés, hogy ez az állítása igaz lesz-e a ramadán alatt is.