London baloldali polgármestere rászabadította a koronavírust a városra, Karácsony Gergely mégis őt másolja

Válsághelyzetben bosszulja meg magát igazán az, ha egy város élén olyan politikus áll, akinek képességei a népszerű lózungok puffogtatásában és a kedves integetésben kimerülnek. London polgárai most szembesülhetnek azzal, hogy a „békeidőkben" is gyenge polgármesterük képtelen megbirkózni a járványhelyzettel (igaz, Londonban a terrortámadások miatt régóta nincsenek békeidők, Sadiq Khan erre csak annyit tudott mondani: a terror hozzátartozik a nagyvárosok életéhez). A budapesti polgárok számára külön rossz hír, hogy a londoni helyzet sok tekintetben mutat hasonlóságot a budapestivel: Karácsony Gergely egyik legbotrányosabb döntését Sadiq Khanról másolta.

Londonban február 12-én regisztrálták az első koronavírusos megbetegedést. Egy Kínából hazatérő nő volt az első fertőzött. Az első nagy-britanniai fertőzöttek azonosítására azonban már január 31-én sor került (Yorkban), Londonnak tehát majdnem két hete volt arra, hogy felkészüljön az elkerülhetetlenre. Ez azonban nem sikerült, így mára a brit fővárosban alakult ki a járvány gócpontja a királyság területén.

Az Egyesült Királyságban mára 74 ezer fertőzöttet regisztráltak, 9 ezer ember pedig meghalt a járvány miatt. Jelenleg Nagy-Britanniában van a hetedik legtöbb fertőzött a világon. A járvány gócpontja London. A terjedését annak ellenére sem sikerült meggátolni, hogy eddig 316 ezer tesztet végeztek el. New York és London példája jól mutatja, hogy a tesztek megbízhatósága, illetve a járvány terjedésének a természete miatt a tesztek nem jelentenek semmire garanciát. Egyes esetben hamis biztonságérzetet teremtenek, az egyetlen jó megoldás, ha az emberek nem érintkeznek egymással.

A járvány gócpontja nem véletlenül London, az okok hasonlóak ahhoz, amelyek New Yorkot is a világ legfertőzöttebb pontjává tették: túlzsúfoltság, rengeteg bevándorló, megkésett intézkedések, illetve a helyi egészségügyi rendszer felkészületlensége.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a brit fővárosnak olyan polgármestere van, aki sokkal inkább szeret identitáspolitikai kérdésekkel foglalkozni, mint szakpolitikaiakkal.

London, 2018. szeptember 1. Trump amerikai elnökkel szimpatizáló tüntetők Sadiq Khannak, London polgármesterének felfújt gúnyfigurájával követelik Khan lemondását a londoni Parlament téren 2018. szeptember 1-jén. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga) Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

A polgármester hivatalos Facebook-oldalán főként általános jó tanácsok olvashatóak. Ezeken kívül - önmagában helyesen - a családon belüli erőszak megfékezésére hívja fel a polgárok figyelmét, a brit állampolgársággal nem rendelkező londoni lakosokat tájékoztatja arról, hogy akik aggódnak az egészségbiztosításuk miatt, azokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint az állampolgársággal rendelkezőket.

Egyértelműen érezhető, hogy semmit nem tud mondani a járványügyi vészhelyzettel kapcsolatban. Nincs érdemi mondanivalója a londoniak számára.

Londonban élő magyarok szerint Sadiq Khan jelenleg olyan, mint egy celeb, akit azért szerepeltetnek a sajtóban, hogy a társadalmi üzeneteket kommunikálja a lakosság felé.

Az olvasó figyelme legfeljebb azon a bejegyzésen akad meg hosszabban, amelyben Khan kifejezi sajnálatát a londoni közlekedési vállalat dolgozóinak halála miatt, és arra kéri az embereket, hogy ne utazzanak feleslegesen. A tömegközlekedés kérdése ugyanis különösen nagy hangsúlyt kapott a Londont sújtó vészhelyzetben.

Történt ugyanis, hogy március közepén, a londoni tömegközlekedési vállalat, a Transport for London (TfL) lezárt 40 metróállomást, a péntek és szombat éjszaka közlekedő járatokat felfüggesztették, illetve leállították a Waterloo & City metróvonalat, amely a Waterloo pályaudvartól szállította London pénzügyi központjába a városon kívülről bejárókat. A cég ritkította a városi buszközlekedést, a buszok hétköznaponként a szombati menetrenddel közlekedtek.

A járatritkítás azonban hatalmas felháborodást váltott ki a fővárosi lakosok között. A teljesen értelmetlen rendelkezés ugyanis együtt jár azzal, hogy akiknek muszáj volt utazniuk, azoknak nagyobb zsúfoltságban kellett a munkahelyükre jutniuk, így a fertőzés veszélye is fokozódott.

A londoni példa megtetszett a Khanért rajongó Karácsony Gergelynek, aki Budapesten is bevezette a járatritkítást.

Ezzel a drámaian hibás rendelkezéssel azokat az embereket - orvosok, ápolók, mentősök, rendőrök - sodorták veszélybe, akik nélkülözhetetlen munkát végeznek a védekezésben és a gyógyításban.

Forrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Inci Gundag

Az pedig további aggodalomra ad okot, hogy nem azért vonták vissza a rendeleteket, mert rájöttek a tévedésre, hanem a hatalmas felháborodás miatt. Április elsején ugyanis már Sadiq Khan fejét követelte a londoni közvélemény.

A polgármester elhárította a felelősséget. Véleménye szerint azért van zsúfoltság a járatokon, mert az emberek nem maradnak otthon. Egy rádióinterjúban pedig azt tanácsolta azoknak, akiknek feltétlenül munkába kell menniük: hogy kerüljék a csúcsforgalmat.

Az azonos idősávban munkába menők értetlenül álltak a polgármester nevetséges jó tanácsa előtt. Mégis, hogyan kerülhetnék a csúcsforgalmat?

A járatritkításnál azonban sokkal súlyosabb problémával is szembe kellett nézzen a közlekedési vállalat. Április első hetében már tizennégy közlekedési dolgozó halt meg, amiért a polgármestert okolta a közvélemény túlnyomó része. A dolgozók ugyanis a védőfelszerelések hiánya miatt, illetve a vállalatnál uralkodó rettenetes higiéniai körülmények miatt betegedtek meg.

Londonban még a mai napig sem tilos az első ajtós felszállás, a sofőrök gyakorlatilag nem tudják elkerülni, hogy az utasokkal érintkezzenek.

A brit lapok megszólaltatták a meghalt dolgozók hozzátartozóit is, akik a közlekedési vállalatnál uralkodó borzalmas állapotokról számoltak be, kiemelve, hogy már a járvány megjelenése előtt is nagyon piszkosak voltak a vállalat járművei. A hozzátartozók azt követelték a polgármestertől, hogy ne halogassa tovább a védőeszközök beszerzését, ne haljon meg több ember a hiányosságok miatt.

A védőfelszerelés hiánya egyébként az egészségügyi dolgozókat is érinti Londonban.

A polgármester nem találja a helyét a jelenlegi helyzetben, semmit nem tesz hozzá a védekezéshez.

Néhány napja adott nyilatkozatában elmondta, hogy szakértői számításokra alapozva úgy saccolja, hogy a járvány tetőzése másfél hét múlva várható. Addig a járványügyi korlátozások meghosszabbítását követelte a kormánytól. Majd a polgármester azt is mondta, hogy a kormány korlátozásait nem lehet feloldani, amíg a fertőzés el nem éri a tetőpontját.

Nem kell járványügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, enyhén szólva

nem a tetőzés pillanata lesz a legjobb időpont arra, hogy feloldják a védelmi intézkedéseket.

Ugyanekkor mondta azt is, hogy nem akarja, hogy a fővárosban további korlátozásokat vezessenek be. Bár a kormánynak joga lenne hozzá, ő nem támogatná a további szigorításokat.

Egy Londonban élő magyar férfi, Bálint Tibor, lapunk érdeklődésére elmondta, hogy bár az emberek fegyelmezetten viszonyulnak a korlátozásokhoz, a nagyvárosiakat egyre inkább kínozza a bezártság.

Elmondása szerint a polgármesterre senki nem úgy tekint a városban, mint aki bármiben is önálló döntést hoz. Az emberek Boris Johnson kormányára figyelnek, hatásos segítséget is kizárólag onnan remélnek.

A lakosság pedig igyekszik mindenben segíteni a védekezési munkákat. Több százezren jelentkeztek kórházi önkéntesnek, illetve segítik az idős embereket. Azaz, minden működik, amihez nincs köze a polgármesternek.

Khan április elején már a kormánytól kért pénzügyi segítséget azon szervezetek számára, amelyek a koronavírus elleni küzdelem frontvonalában dolgoznak.

Jórészt karitatív szervezetekről van szó, amelyek a legszegényebbek ellátásával foglalkoznak.

Khan szerint a jótékonysági szervezeteknek ugyanolyan összegű pénzügyi támogatásra van szükségük, mint az üzleti szférának.

Érdemes tudni, hogy Kahn tettetett szociális érzékenysége ellenére a londoni tömegközlekedést nem tették ingyenessé, ahogy a parkolást sem. Néhány területen kisebb könnyítést vezettek be, elengedik az úthasználati díjak befizetését, azonban a lakosok számára továbbra is minden pénzbe kerül.

Londont már jó előre figyelmeztették, hogy közeledik a járvány. Március elején londoni pénzügyi elemzők, miközben a járvány gazdaságra gyakorolt hatását elemezték, figyelmeztettek, hogy tömeges fertőzésre kell számítani. Ennek egyik jele az volt, hogy március elején közel 15 ezer londoni tért haza Olaszországból. Ezek között már feltehetően tömegével voltak fertőzöttek.

A figyelmeztetés ellenére nem került sor azokra az intézkedésekre, amelyekkel mérsékelni lehetett volna a terheket. A baloldali polgármester, akire médiaszereplésein kívül a londoniak semmiben sem számíthatnak, a járvány megelőzése, majd kezelése érdekében - saját hatáskörében - nem tett semmit. Ügyetlenül próbálja bírálgatni a konzervatív kormányt, de ezen kívül sem a védekezésben, sem a londoni emberek mindennapjainak könnyebbé tételében nem csinál semmit.

A megerősített koronavírusos esetek száma április 7-én még 12 636 volt Londonban, szombat estére azonban már 16 700 esetet regisztráltak.