2019-ben sem dőlt le a közép-európai konzervatív bástya

Law And Justice Party Campaign In Silesia poland polish EUROPE EUROPEAN politician party CONVENTION POLITICS LAW and JUSTICE campaign LAWAND JUSTICE PARTY children banner FLAG CHILD BOY LOGO supporter
A boy holds a flag and a banner supporting Law and Justice (PiS) ruling partwhile waiting for the official visit of Mateusz Morawiecki, Prime Minister of Poland, in Ruda Slaska during his campaign in Silesia region of Poland on 21 September, 2019. Ahead of next month's elections, Morawiecki presented the ruling Law and Justice (PiS) party’s proposals for small and midsized business owners. (Photo by Beata Zawrzel/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Izgalmas évet zárt a közép-európai régió 2019-ben is. Ausztriában megbukott a kormány, majd pedig még nagyobb győzelmet ért el Sebastian Kurz az előrehozott választáson, mint korábban. Lengyelországban a jobboldali-nemzeti kormány kétszer is óriási sikert ért el, míg Csehországban mindenféle buktatási kísérlet ellenére Andrej Babis megerősödött. Szlovákiában és Szlovéniában inkább az instabilitás jellemezte a belpolitikai életet. (Mint ismert: Magyarországon a Fidesz óriási fölénnyel nyerte meg az uniós választásokat, és az önkormányzati választásokon is a Fidesz kapta a legtöbb szavazatot, annak ellenére, hogy ellenzéki főpolgármestere lett Budapestnek.)
Vágólapra másolva!

Nagy reményekkel futott neki a 2019-es évnek a közép-európai régió, és sikerült is elérnie a régió országainak, hogy erősödjön befolyásuk az Európai Unióban. Persze a politikai erősödés mellett arról sem szabad elfelejtkezni, hogy mindez nem menne az uniós átlagnál jóval nagyobb gazdasági növekedés, és a több országban meglévő erős kormányzati stabilitás nélkül. Mostani körképünkben összegezzük, hogy mi is történt a térségbeli országokban.

Sebastian Kurz diadalai

Ausztriában 2019 az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciójával vette kezdetét, míg az év végén továbbra sem lehetett tudni, hogy milyen koalíció vezeti majd nyugati szomszédunkat. Bécsben a politikai bomba május 18-án az európai parlamenti választások előtt egy héttel robbant. Akkor egy felvétel látott napvilágot Heinz-Cristian Strache alkancellárról.

Sebastian Kurz két választást is nyert 2019-ben, de egyelőre nem lehet tudni, milyen koalíció vezeti majd Ausztriát Forrás: AFP/Joe Klamar

A titokban, megrendezett körülmények között készített videón Strache és Johann Gudenus, a párt akkori frakcióvezetője egy - magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó - nővel tárgyalt. Strache a nőnek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. A botrány után Strache lemondott alkancellári posztjáról és pártelnöki tisztségéről.

Nem sokkal később felbomlott az ÖVP és az FPÖ koalíciós kormánya, és előrehozott választást írtak ki szeptember 29-ére.

A parlamenti választások előtt azonban még soron volt az EP-választás. A botrány ellenére viszonylag simán győzött az ÖVP, míg az FPÖ több mint 17 százalékos eredményével meghatározó szereplője maradt az osztrák politikának. A szeptemberi választásra azonban folytatódott az átrendeződés Ausztriában. Az FPÖ újabb szavazatokat vesztett, míg az ÖVP tovább erősödött. Bár a Sebastian Kurz vezette néppárt toronymagasan nyerte a választást, mégsem tudott eddig koalícióstársat szerezni maga mellé. Egyelőre a Zöldekkel tárgyalnak a lehetséges együttműködésről, de megállapodás még nem született.

Babis megerősödött

Csehországban 2019-ben a meglehetősen sok politikai irányzatot lefedő ellenzék mindent elkövetett, hogy valahogyan megbuktassa Andrej Babis kormányát, de ez nem járt sikerrel. Pedig több héten több százezres tüntetésekkel próbáltak nyomást gyakorolni a kormányfőre, de Babist ez nem gyengítette meg.

Andrej Babis cseh miniszterelnök 2019-ben megerősítette a pozícióját Forrás: MTI/EPA/Martin Divisek

Sőt, a kormányfő és ANO nevezetű pártja a folyamatos támadások ellenére tovább növelte a támogatottságát.

Babis számára az EP-választás is jól alakult, mivel az ANO a megszerezhető 21 mandátumból 6-ot szerzett. A cseh vezető kormánypárt azóta is a népszerűségi listák élén áll. Egy esetleges előrehozott választáson 30 százalékos eredményre számíthatna. A vezető kormánypárt népszerűségének egyik fő oka, hogy a cseh gazdaság az egyik legjobban teljesítők között van Európában.

Lengyelország konzervatív bástya maradt

2019 a választások éve volt a közép-európai régió legerősebb országában, Lengyelországban. Az év elején a baloldali-liberális ellenzék azt a célt tűzte ki, hogy leváltják a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormányát annak ellenére, hogy jelentős lemaradásban voltak a felmérések szerint. Éppen ezért az EP-választások előtt egy úgynevezett Európa Koalíciót hoztak létre az ellenzéki erők. Az összefogásban ideológiai nézettől függetlenül mind a bal-, mind a jobboldali pártok helyett kaptak. Bár ez a hatalmas összefogás minden nyugati politikai és médiabeli támogatást megkapott, mégis a várakozásokra is alaposan rácáfolva a PiS nagyon simán megnyerte az EP-választást.

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke és Mateusz Morawiecki miniszterelnök nagy sikert aratott 2019-ben Forrás: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

A népfrontos összefogást a vereség teljes mértékben sokkolta, és pár hét alatt szét is esett a különféle pártok koalíciója. Éppen ezért az októberi parlamenti választásra úgy futott neki a PiS, hogy vele szemben egy meglehetősen fragmentált ellenzék állt.

A voksolást nagyon simán meg is nyerte a jobboldali-nemzeti párt, és a parlamentben is többséget szerzett.

Lengyelország élén tehát 2023-ig mindenképpen a mostani Brüsszellel szemben kritikus és Magyarországgal nagyon jó viszonyt ápoló kabinet marad hatalmon.

Instabil kormányok

Szlovákiában Lengyelországhoz hasonlóan a választások éve volt 2019, de jóval kisebb téttel, mint Varsóban. Márciusban elnököt választottak északi szomszédunkban, a győztes pedig Zuzana Caputová jogász, környezetvédelmi aktivista lett. Májusban az EP-választáson képet kaphattunk arról, mekkora támogatottsággal is bírnak a különféle pártok. A rendkívül alacsony, mindössze 22 százalékos részvételi arány miatt azonban túlzott következtetéseket nem érdemes levonni az eredményből.

Pozsonyban jövő februárban tartanak parlamenti választást, folytatódhat az instabilitás Forrás: Shutterstock/ emperorcosar

Az EP-választást nagy meglepetésre két liberális párt összefogása nyerte meg, míg a 2012 óta kormányzó Smer csupán a második helyen végzett. A hárompárti kormány (Smer-Szlovák Nemzeti Párt-Most-Híd) számára az igazi kudarc az volt, hogy két tagja nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt.

Szlovákiában jövő február 29-én parlamenti választást tartanak, de a gyenge EP-eredmény ellenére egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a Smer képes lesz valamilyen többséget összehozni az új törvényhozásban, amelybe akár 10 párt is bekerülhet.

Szlovéniában sokan arra számítottak 2019-ben, hogy szétesik az ötpárti balliberális koalíció. Mindennek ellenére sikerült az érintett pártoknak elfogadniuk a 2020-as és a 2021-es költségvetést, így szinte biztosra lehet venni, hogy a meglehetősen instabil kormányzati szerkezet a következő éveket még mindenképpen túléli. A kormánykoalíció megmaradása abból a szempontból is nagy eredmény, hogy az EP-választás az ellenzéki jobbközép erők sikerét hozta, míg három kormánypárt nem tudott EP-mandátumot szerezni.