A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek Szolyván

Szolyva, megemlékezés
Beregszentmiklós, 2019. november 16. A sztálini lágerekbe 75 évvel ezelőtt málenkij robotra elhurcolt magyar és német férfiak emlékére rendezett Szolyvai emlékmenet résztvevői a kárpátaljai Beregszentmiklós határában 2019. november 16-án. A megemlékezők a munkácsi Rákóczi-kastélytól a Szolyvai-emlékparkhoz vonultak. MTI/Nemes János
Vágólapra másolva!
Gyászünnepséggel és félezer fős emlékmenettel emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 75 évvel ezelőtt deportálták a sztálini lágerekbe a vidék magyar férfilakosságát a megszálló szovjet hatóságok.
Vágólapra másolva!
A megemlékezők a munkácsi Rákóczi-kastélytól a Szolyvai-emlékparkhoz vonultak Forrás: MTI/Nemes János

Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén anyaországi támogatással létesített emlékparkban tartott központi megemlékezésen Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak emlékparkja a Kárpát-medencei magyarság egyik központi zarándok- és rendkívül fontos emlékhelyévé vált.

- tette hozzá.

A sztálini lágerekbe 75 évvel ezelőtt málenkij robotra elhurcolt magyar és német férfiak emlékére rendezett Szolyvai emlékmenet résztvevői a munkácsi Rákóczi-kastélynál Forrás: MTI/Nemes János

Kárpátalja nemzetiségi és kulturális sokszínűségére utalva a politikus emlékeztetett arra, hogy ez jelenti a térség egyik legfontosabb értékét és gazdagságát, és jóllehet a határok és államok az elmúlt évszázad során ötször változtak, az emberek maradtak.

- mondta. Ma Magyarországnak,

a magyar kormánynak egyik nemzetpolitikai alapelve, hogy minden magyar számít: azok, akik a múltban éltek, a jelenben élők és az eljövendő generációk is

- tette hozzá.

A kárpátaljai magyarság jelenlegi jogfosztott helyzetéről szólva Kalmár Ferenc kiemelte,

el kell fogadni, hogy minden nemzetnek van létjogosultsága, az ukrán nép is sokat szenvedett történelme során.

Reményének adott hangot, hogy az ukrán állam visszatér a kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szavatolásához.

Az emlékmenet résztvevői a Schönborn-kastélynál, a kárpátaljai Beregvár határában Forrás: MTI/Nemes János

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a mostani a kerek évfordulók éve a kárpátaljai magyarság számára, hiszen

száz évvel ezelőtt csatolták Kárpátalját Csehszlovákiához, 75 évvel ezelőtt szállták meg a vidéket a szovjet csapatok és hurcoltak lágerekbe mintegy 30 ezer kárpátaljai magyar férfit, németeket, és 30 éve alakult meg a KMKSZ.

Az elhurcoltak emlékének megörökítése sikerült, mert Kárpátalja 122 településén van emlékműve a sztálini terror áldozatainak, létrejött a szolyvai emlékpark, amelynek 100 emléktáblájára 12 ezer áldozat neve van felvésve - közölte. Sajnálatosnak nevezte, hogy

Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait, ezért a KMKSZ harmadszor szervezett Munkácsról Szolyvára 30 kilométeres, a rehabilitáció követelését nyomatékosító emlékmenetet,

amelyen ezúttal több mint ötszázan vettek részt.

A Szolyvai emlékmenet résztvevői Munkácson Forrás: MTI/Nemes János

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy

a szolyvai megemlékezés legfontosabb célja "találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét, emlékezni a kommunizmus egyenlőséget hirdető eszméjének százmillió áldozatára".

Tarthatatlannak nevezte a "kettős mérce folytatódó alkalmazását" a hitleri és sztálini bűnök kapcsán, amely Hitler gyilkosságait elítéli, Sztálinét viszont igyekszik szőnyeg alá söpörni.