Kitűzték az elnökválasztás időpontját Horvátországban

President of Croatia Kolinda Grabar-Kitarovic visit in Poland Andrzej Duda Beata Szydlo Chancellery of the Prime Minister Croatia Croatian Honor guard Jakov Kitarovic Kolinda Kolinda Grabar-Kitarovic Poland Polish PRESIDENT President of Croatia President
President of Croatia Kolinda Grabar-Kitarovic lay flowers at Tomb of the Unknown Soldier on 28 January 2016 in Warsaw, Poland. (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
December 22-re tűzte ki a horvát elnökválasztás első fordulóját csütörtökön a zágrábi kormány - közölte a horvát közszolgálati rádió.
Vágólapra másolva!

Az államfői tisztség megszerzéséért

több jelölt is verseng, köztük a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic.

A független Horvátország hetedik elnökválasztásán bejegyzett politikai pártok vagy a választók indíthatnak jelölteket, akiknek legkevesebb 10 ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. A legtöbb jelölt, 13 2005-ben volt, de négy évvel később is 12-en indultak az államfői posztért.

Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így

várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. A második fordulót 2020. január 5-ére írták ki.

Kolinda Grabar-Kitarovic Forrás: NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk

A legújabb közvélemény-kutatások szerint - amennyiben most tartanák az elnökválasztást -

Grabar-Kitarovic az első helyen végezne 28,6 százalékkal,

bár ötödik hónapja csökken a népszerűsége. A második helyen a horvát sajtó szerinti legfőbb riválisa, Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje áll 24,3 százalékkal, míg a harmadik helyen Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát énekes és üzletember végezne 16,7 százalékkal. Grabar-Kitarovichoz hasonlóan Skoro is a jobboldali szavazók támogatására számít.

A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg, ötéves mandátummal.

Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.