A rendőrség és a hadsereg közösen próbálja megfékezni Evo Morales feldühödött támogatóit

A rendőrség önmagában már kevés

A La Paz-i rendőrfőkapitány a hadsereg beavatkozását kérte hétfő éjjel, hogy segítsenek megfékezni az Evo Morales lemondott elnök támogatói által elkövetett erőszakot.

"Azzal a kéréssel fordultam Williams Kalimanhoz, a hadsereg vezérkari főnökéhez, hogy avatkozzon be, mert a bolíviai rendőrség már nem bír el a helyzettel" - jelentette ki José Barrenechea La Paz-i rendőrfőnök.

Kaliman nem sokkal később bejelentette: utasította a hadsereget, hogy működjenek együtt a rendőrséggel a "vandálok" megfékezése érdekében. A tábornok aláhúzta, hogy a közös katonai és rendőri fellépés célja a vérontás elkerülése. Egyúttal felszólította a bolíviaiakat, hogy segítsenek a nyugalom helyreállításában.

A rendőrség önmagában már kevés Forrás: AFP/Aizar Raldes

Vladimir Yuri Calderón bolíviai országos rendőrfőnök tudatta, hogy

a katonaság és a rendőrség közös akciója haladéktalanul megkezdődik,

és akkor ér véget, amikor helyreállt a rend.

Polgárháború?

Éjszaka több helyen elszabadult az erőszak a bolíviai fővárosban, és több településen rendőrőrsöket fosztottak ki és gyújtottak fel, miközben Evo Morales támogatóinak több száz fős, feldühödött csoportja indult a közeli El Altóból a fővárosba. Az andoki őslakosok zászlaját, a wiphalát lengető tömeg azt kiabálta, hogy "most itt a polgárháború".

A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani a bolíviai elnöki posztról, miután az országon a választásokat követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről. Morales lemondása után is zavargások kezdődtek Bolíviában.

Evo Morales Forrás: AFP/Enzo De Luca

Evo Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.

Lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) súlyos szabálytalanságokról, egyértelmű manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház, majd a szenátus elnöke is.
Morales lemondásra kényszerítését több baloldali vezetésű latin-amerikai ország is puccsnak minősítette.