Boris Johnson: Senki sem akarta igazán az előrehozott választást

London, 2019. november 6. Boris Johnson brit miniszterelnök sajtótájékoztatót tart a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 bejáratánál, mielőtt felkeresi a Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt, akit formálisan értesít a parlament feloszlásáról 2019. november 6-án. A parlament feloszlatásával hivatalosan is elkezdődött a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választás valójában már javában zajló kampánya. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Boris Johnson brit kormányfő szerint a parlament bénultsága miatt vált szükségessé az előrehozott választások kiírása december 12-re. Ahogy korábban megírtuk, ma feloszlott a brit parlament.

Boris Johnson a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt beszédében kijelentette. hogy nem akarta ezt a parlamenti választást, mint ahogy senki sem akar igazán előrehozott választásokat tartani decemberben.

A kialakult helyzetben azonban nem maradt egyéb lehetőség, a parlament ugyanis a bénultság állapotába jutott,

a brit EU-tagság megszűnéséről döntő népszavazás óta eltelt három és fél évben mozgásképtelenné vált, és a képviselők nem hajlandók véghezvinni a Brexitet, figyelmen kívül hagyva a választóktól erre kapott megbízást - fogalmazott a brit kormányfő.

Johnson: Ez észbontó

A parlament hivatalosan szerda hajnalban, a választási törvénynek megfelelően a választás időpontja előtt 25 munkanappal oszlott fel. Johnson erről szerdán hivatalosan értesítette a londoni Buckingham-palotában II. Erzsébet királynőt. Ezután jelentette be formálisan, a Downing Streeten elmondott beszédében a választási kampány kezdetét, jóllehet, a kampány valójában már jó ideje zajlik. A brit miniszterelnök hivatalos kampánynyitó nyilatkozatában úgy fogalmazott:

"észbontó", hogy a parlament a minap megszavazta a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, utána viszont a Brexit halasztására voksolt.

Boris Johnson: Csak az előrehozott választás maradt Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Johnson ezzel arra utalt, hogy az alsóház a Brexit-egyezmény általános alapelveit október 22-én jóváhagyta, rögtön ezután azonban a képviselők leszavazták a megállapodás teljes körű vitájára és ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes - a kiegészítő jogszabályokkal együtt 400 oldalas tervezet elbírálására mindössze három napot előirányzó - kormányzati menetrendet.

2020. január 31-én léphetnek ki a britek

E második szavazás után Boris Johnson az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit további halasztását indítványozó újabb brit kormányzati kezdeményezésről. Johnsont jogszabály kötelezte arra, hogy kezdeményezze az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit újabb halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a Brexit-megállapodást.

Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az Európai Unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt.

A Downing Streeten elmondott szerdai kampánynyitóján Boris Johnson kijelentette: ha az eddigi parlamenten múlt volna, az Egyesült Királyság még január 31-én sem lépne ki az Európai Unióból, és ez katasztrofális hatást gyakorolt volna a politikába vetett bizalomra.