Vajon a brexit lelöki Londont a csúcsról?

London
Vágólapra másolva!
A világ vezető pénzügyi központjainak a történetét és eseteges jövőjét mutatja be a „Nemzetközi pénzügyi központok a globális pénzügyi válság és a Brexit után" – című kötet, amit a Pallas Athéné Könyvkiadó adott ki.
Vágólapra másolva!

Már több mint tíz év telt el a Lehmann Brothers 2008. szeptember 15-i összeomlása óta, amely 1929 óta nem látott pánikot váltott ki a világ pénzügyi piacain. A kormányok és a központi bankok összehangolt erőfeszítéssel megakadályozták a válság elmélyülését, azonban recesszió következett be több országban. Mindez számos főként európai országban fiskális válsághoz vezetett.

A válság hatására a politikai élet is soha nem látott mozgásba lendült, és végső soron elvezetett a brexithez, valamint a globalizáció-ellenes pártok és mozgalmak megerősödéséhez.

A vezetők a helyükön maradtak

Mindezek ellenére a modern történelem legsúlyosabb pénzügyi válsága, úgy tűnik, alig zavarta meg a globális pénzügyek földrajzát. A világ nyolc vezető pénzügyi központját a válságtól számított 11 évvel később továbbra is ugyanazok a térségek alkotják, csupán eltérő sorrendben. A válság előestéjén New York, London, Tokió, Frankfurt, Párizs, Hongkong, Szingapúr és a Zürich–Genf együttes vezette a globális pénzügyi központok rangsorát, e csoport pedig az elmúlt időszakban csupán egy új szereplővel, a Sanghaj–Peking együttessel bővült. Látszólag ugyanígy egy másik jelentős esemény, a brexit-szavazás hatására sem tűnik úgy, hogy sokat változna az eddigi rangsor.

A 2018-as brexitről szóló tárgyalásokkal és London szerepének jelentős csökkenésével azonban most több elemző szerint is új lehetőségek nyílnak arra, hogy e nemzetközi pénzügyi központok újradefiniálják szerepköreiket.

London pénzügyi világban betöltött szerepe a brexit után megkérdőjeleződhet Forrás: pixabay.com

A kötet szerzői, Youssef Cassis, a firenzei Európai Egyetemi Intézet (EUI) gazdaságtörténeti professzora, és Dariusz Wójcik, az Oxfordi Egyetem gazdaságföldrajz professzora szerint emellett számos kihívás is hozzájárul ahhoz, hogy a közeljövőben a világ vezető pénzügyi központjainak pozíciójában változások történjenek. E hatások pedig csak részben adódnak a technológiai fejlődés következményeiből, a fintech előretöréséből, a pénzügyi szektorra és intézményekre vonatkozó új szabályozásoknak is kiemelt szerepe van.

Miért lassú az átrendeződés?

A válság egyik tanulsága, hogy térben és időben egyaránt szükség van a pénzről és a pénzügyekről való interdiszciplináris, heterodox gondolkodásra. A specializáció, a kutatás és a tudomány világában azonban az egyes tudományágak közötti párbeszédre is szükség van. E nélkül elszigetelt gondolkodás alakul ki, amivel a tudományágak úgynevezett visszhangkamrává válhatnak, amelyben a belső korlátok és torzítások felerősödnek a jól bevált modellekkel és gondolkodással, ahelyett, hogy megkérdőjelezve azokat, teret engednének az újdonság minden felforgató erejével ható innovációnak.

Vajon a pénzügyek területiségének eddigi változásai tényleg ennyire kismértékűek voltak?

Mi rejtőzik a nemzetközi pénzügyi központok hierarchiájának lassú átrendeződése mögött?

Újra tudnak-e éledni a kedvezőtlen és a gyorsan változó körülmények között e rangsort vezető központok, vagy épp ellenkezőleg, képtelenek lesznek ellenállni a hanyatlásnak? A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete a TOP10 város esetében ilyen és ehhez hasonló kérdéseket értékel, kitérve e térségek gazdaságtörténeti előzményeire és tágabb régiójukban elfoglalt szerepköreik alakulására.