Ylva Johansson biztosjelölt a kommunista gyökerekkel rendelkező Baloldali Pártban kezdte a pályafutását, ami akár hátrányára is válhat biztosi hivatala alatt.
Vasárnap ugyanis a svéd SVT műsorában kijelentette, hogy
kikényszerítené a szolidaritást a tagállamoktól a migránsok elosztását illetően, mert szerinte nem létezik egy teljesen önkéntes alapokon fekvő rendszer.
Erről pedig többeknek is a kommunizmus jutott eszébe, sőt volt, aki egyenesen Sztálinnal állította párhuzamba Johanssont egy kép erejéig.
A svéd politikus később a kommunistáktól átpártolt a szociáldemokratákhoz.
Itt először az oktatásért felelős miniszter lett, néhány év után azonban kilépett a kormányból és egy ideig a magánszektorban dolgozott. Pár évvel később aztán újra feltűnt a porondon, és először egészségügyért és idősgondozásért, majd foglalkoztatásért felelős miniszter lett, végül innen jelölték európai biztosnak.
Munkaügyi minisztersége alatt Svédország nem teljesített olyan jól a foglalkoztatás tekintetében, mint ahogy azt Johansson beállította.
Főleg a migránsok tekintetében voltak gondok, hiszen
a tartózkodási engedélyt kapott migránsok mindössze 10 százaléka állt munkába,
a többiek a svéd adófizetők pénzéből élnek segélyeken.
Egy idén készült tanulmány is rámutat arra, hogy a munkanélküliség rendkívül magas azoknál, akik külföldön születtek, de most Svédországban laknak –
Filipstadban például 80 százalék a külföldi munkanélküliek aránya.
Ylva Johansson a biztosi meghallgatásán egyébként nem teljesített kifogástalanul, sokszor ködösített és mellébeszélt, ami miatt akár egy második körös meghallgatásra is sor kerülhet.
A svéd politikust kérdezték a migráció megosztó témájáról is, hiszen ez is a belügyi portfólióba tartozik, a kérdésre azonban nem tudott érdemben választ adni.
A képviselők tehát nem tudták meg, Johansson hogyan is kezelné a migrációs helyzetet, vagy hogyan reformálná meg a dublini megállapodást.
Helyette többször elhangzott az, hogy egyes kérdésekre majd később visszatér – ami sokak szerint nem éppen a felkészültségét mutatta. Emiatt még azt a gúnynevet is ráaggatták, hogy a „visszatérő" miniszter, hiszen sokszor, ha nem tudott válaszolni, azt mondta, majd visszatér rá.
De Johanssonnak nemcsak a mostani bizottsági meghallgatásokon voltak érdekes pillanatai a kamerák előtt, hanem 2017-ben a BBC-nél is, amikor a svédországi bűnözésről és a szexuális zaklatásokról volt szó. Akkor azt mondta,
a bejelentett szexuális erőszakok és zaklatások száma folyamatosan csökken Svédországban
– később azonban bocsánatkérések közepette kellett beismernie, hogy
ennek éppen az ellenkezője igaz.
Bár megannyiszor hangoztatta Johansson a büszkeségét a Svédországba érkező migránsok integrációjával kapcsolatban, ennek nem sok eredménye látszik a valóságban.
Egyre több az erőszak a svéd városokban, ami már olyan meghökkentő helyekre is begyűrűzött, mint a svéd könyvtárak.
A rendőrök is nehéz helyzetben vannak a migránsbűnözőkkel: a no-go zónaként jellemzett stockholmi Rinkeby kerület rendőrkapitányságának egyik munkatársa, Hanif Azizi szerint rendkívüli frusztráló, hogy
hiába küzdenek a bűn ellen a körzetükben, a bűnözők lényegében kiröhögik a svéd törvényeket.
Az észak-afrikai gyökerekkel rendelkező Azizi az SVT Nyheternek adott interjúban azt is elismerte,
ő sem képes szót érteni a kerületben lévő migránsokkal, akik sokszor kezdeményeznek zavargásokat, összecsapásokat a rendőrséggel.
Közben pedig a számtalan migránst befogadó Svédországban olyan város is akad, amely lassan megroppan a bevándorlók súlya alatt.
Motalában mintegy 20 millió koronás deficit alakult ki az ott élő migránsoknak adott segélyek miatt,
ezért a városnak spórolnia kell.
Erre a vezetés első körben azt találta ki, hogy az idősotthonokban csökkentenék a fűtést, ahol a hideg ellen majd plédet adnak az időseknek.
A rengetegből csak néhány felsorolt példán keresztül is látszik, hogy az illegális bevándorlók integrációja nem sikerült maradéktalanul Svédországban, hiába beszél arról Ylva Johansson, hogy ez megtörtént.
Manapság bárki, aki ránéz a svéd hírekre, egyből láthatja, hogy
napi szinten történnek migránsbűncselekmények az országban,
amivel a hatóságok egyre nehezebben tudnak megbirkózni.