Az osztrák külügyminisztérium integrációs jelentése szerint az országban a 2017/18-as tanévben az iskolai tanulók 15,5 százaléka nem osztrák állampolgár volt, vagyis az 1,132 millió diákból 175 ezren más országból származtak.
Ezzel együtt megnőtt azoknak a száma, akik nem a németet használják első nyelvként (26 százalék), ők az előző tanévhez képest 0,7 százalékkal voltak többen.
A szakértők úgy vélik, hogy a társadalmi integráció szempontjából a nyelvhasználat jelenti a legnagyobb kihívást.
Ausztriában ugyanis - az Európai Unió, illetve az OECD tagországainak átlagához képest - meglepően magas azoknak a tanulóknak a száma, akik otthon nem a német nyelvet használják.
Bécsben a tanulók több mint fele (52 százalék) úgy kezdte meg az iskolát, hogy nem németül beszélt elsősorban;
emellett Vorarlbergben (26 százalék), Felső-Ausztriában, illetve Salzburgban (22-22 százalék) is magas azoknak a gyerekeknek az aránya, akik családtagjaikkal nem németül beszélnek.
Iskolatípusonként is eltérő lehet, mekkora a nem németül beszélők aránya.
Bécsben a speciális iskolákban a diákok 62 százaléka, az általános iskolákban csaknem 59 százaléka nem a németet használja első nyelvként.
Országos szinten ez az arány a speciális iskolákra vonatkozóan átlagosan 38, az általános iskolákban 31 százalék.
A legtöbb külföldi tanuló Németországból (16 százalék) származik, főleg a volt NDK területéről, ők viszont német anyanyelvűek.
Törökországból (15 százalék), Szerbiából (12 százalék), a többi – ebben a sorrendben Romániából, Szíriából, Bosznia-Hercegovinából és Afganisztánból érkezett Ausztriába.
Bécs kerületeiben már a 2016/17-es tanévben is megvizsgálták, milyen anyanyelvűek az általános iskolai tanulók.
Kiderült, hogy a diákok közül az V. kerületben (Margareten) beszélnek a legkevesebben németül (12 százalék), míg
a török nyelvet a X., illetve a XX. kerületben (Favoriten nevű migránsgettóban, valamint Brigittenau) használják a legtöbben anyanyelvként (26 százalék).