Az év eleje óta az ország 13 megyéjéből összesen 73 veszélyesnek tekintett medve kilövésére vagy áthelyezésére nyújtottak be kérést a helyi vadásztársaságok, a minisztérium pedig a beavatkozási kvóták terhére
34 állat kilövését és egy áthelyezését engedélyezte.
A megyékre bontott számok azt jelzik, hogy
a Székelyföldet magában foglaló megyékben a legégetőbbek a medvegondok.
Hargita megyéből 14 állat kilövésének az engedélyezését kérték a minisztériumtól, és
Sok kérés érkezett a Kárpátokon kívüli Arges (10), Suceava (10) és Prahova (6) megyéből is, de Arges megyében csak négy és Prahovában csak 3 medve kilövését engedélyezte a tárca, mely a Suceava megyei vadásztársaságok valamennyi kilövési kérését elutasította.
A minisztérium nem közölte az MTI kérdésére a megyékre bontott becsült medveállományt, de a székelyföldi adatok már korábban nyilvánosságra kerültek.
A vadásztársaságok által becsült szám
Hargita megyében 1900 fölötti, Kovászna megyében 1500-1600 közötti, Maros megyében pedig 1300 körüli.
A Hargita és Maros megyei adatokról a Székelyhon portál számolt be június végén, a kovásznaiakat pedig Sebastian Cucu prefektus közölte szeptember elején. A vadgazdálkodási szakemberek vitatják azonban a vadásztársaságok által közölt számok hitelességét.
Valószínűsítik, hogy ugyanazt a medvét többen, több helyen is megszámolták az állománybecslés során.
A medvepopuláció megőrzésére vonatkozó, tavaly kibocsátott akcióterv - mely a román környezetvédelmi minisztérium honlapján is elérhető - a 2016-os medvebecslés adatait közli. Ekkor a szakemberek úgy vélték, hogy az állomány egyedszáma 6050-6640 közötti.
2016 előtt a környezetvédelmi tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak, ekkor azonban a Ciolos-kormány a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta.
A tiltás óta jelentősen megnőtt a medvetámadások száma, és
immár az sem ritka, hogy az országutakon, autópályákon vagy a vasúti pályán gázolnak el medvéket.
Az akcióterv arról is említést tett, hogy a medvék 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból
az optimális egyedszám 4000 lenne.
A barnamedvék védelmével is foglalkozó WWF Románia ezt a számot erősen vitatja.
A román szenátus az e héten megszavazott törvénymódosítással egy ötéves időszakra lehetővé tenné a barnamedvék vadászatát az év bizonyos időszakaiban. Ha a törvénymódosítást a parlament alsóháza is elfogadja, és az államfő kihirdeti, a medveállományt - a vaddisznókhoz, szarvasokhoz és más, nem szigorúan védett állatokhoz hasonlóan - kilövési kvóta alapján lehetne szabályozni.