Francia-német-olasz-máltai kötelező betelepítési kvótaterv jöhet

migráns, migráció, Málta
Floriana, 2019. április 14. Afrikai bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a máltai haditengerészet hajója a Valletta melletti Floriana város Hay Wharf kikötőjébe 2019. április 13-án, miután Németország, Franciaország, Portugália és Luxemburg megegyezett a Máltánál veszteglő civil mentőhajó 62 utasának egymás közötti elosztásáról. A migránsokat a Sea-Eye német segélyszervezet Alan Kurdi hajója vette fel a Földközi-tengeren, a líbiai Zuvara partjainál április 3-án. MTI/EPA/Domenic Aquilina
Vágólapra másolva!
A bevándorláspárti francia államfő, Emmanuel Macron a mai napon Rómába utazik, hogy tárgyalást folytasson Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel egy új, kötelező betelepítési kvóta ötletének a felélesztéséről. A kötelező elosztási mechanizmushoz csatlakozni fog Németország, illetve Málta, de tervben van a spanyol, valamint a görög kormány részvétele is. Berlin ugyanakkor már jelezte, hogy csak ideiglenes jelleggel, és csupán 25 százalékát fogadná be a többségében Soros György által pénzelt álcivil szervezetek hajóin Olaszországba csempészett illegális migránsoknak. A franciák szintén csak negyedét fogadnák be a migránsoknak, az olaszok pedig mindössze a 10 százalékukat. A maradék 40 százalékot tehát kötelező jelleggel szétosztanák a többi tagállam között. Nyilvánvaló, hogy ennek keretén belül a bevándorláspárti párizsi és római kormányok Magyarországra is rá akarják erőszakolni a migránsok betelepítését, ami ellen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozottan tiltakozik.
Vágólapra másolva!

A mai napon Rómába látogat Franciaország bevándorláspárti államfője, Emmanuel Macron abból a célból, hogy tárgyalásokat folytasson Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel egy új, kötelező betelepítési kvóta ötletének a felélesztéséről.

Emmanuel Macron és Giuseppe Conte a G7-ek csúcstalálkozóján, a franciaországi Biarritz városában, 2019. augusztus 24-én Forrás: AFP/The Yomiuri Shimbun/Miho Ikeya

Miután hatalomra került Rómában - a senki által meg nem választott – populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali, erősen bevándorláspárti Demokrata Párt (PD) alkotta, Giuseppe Conte által vezetett kormány,

rögtön nekilátott a bevándorlásellenes Matteo Salvini volt belügyminiszter és kormányfő-helyettes nyomására meghozott szigorú migrációs intézkedések lazításához.

Az olasz nemzeti érdekeket eláruló, a hatalom megtartása miatt hazáját Brüsszelnek, Berlinnek és Párizsnak ezüsttálcán felkínáló Luigi Di Maio új külügyminiszter, a kormánypárti Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője rögtön közölte, hogy

azaz másképp: ismét előjöttek a Brüsszel által ezelőtt 4 évvel kitalált kötelező betelepítési kvóta ötletével, amit amúgy csak 27 százalékban sikerült teljesíteni, magyarán a terv kudarcba fulladt.

A tervet az új Európai Bizottság még nem kommentálta.

A La Repubblica című baloldali olasz napilap szerint

ezt az ötletet először a Enrico Letta bukott demokrata párti kormányfő vetette fel.

Giuseppe Conte a terv kapcsán szeptember 11-én - Brüsszelben - úgy pontosított, hogy Olaszország az érkező migránsoknak csak a 10 százalékát fogadná be,

Matteo Salvini, a jelenleg ellenzéki Liga vezetője a párt éves nagygyűlésén, a lombardiai Pontidában, szeptember 15-én határozott tiltakozását fejezte ki az új római kormánynak a migránsok befogadására irányuló tervével kapcsolatban.

Matteo Salvinit, az ellenzéki Liga elnökét köszöntik támogatói, miközben pártja évenkénti nagygyűlésére érkezik az észak-olaszországi Pontidában 2019. szeptember 15-én Forrás: MTI/AP/LUCA BRUNO

Elmondása alapján, Conte eladta Olaszország szuverenitását, illetve gazdasági érdekeit, és ezért „Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki.

Szerinte

Szeptember 17-én aztán Luigi Di Maio olasz külügyminiszter üzent Budapestnek.

Az egykori anarchista, de mára lényegében baloldalivá váló olasz külügyér elutasította a magyar kormány fenntartásait Róma bevándorláspárti döntéseivel kapcsolatosan. Di Maio szerint „Olaszország évek óta (migrációs) vészhelyzetben él, amelyet elsősorban olyan európai partnerek közönye is okoz, mint Magyarországé".

A politikus véleménye alapján: „könnyű szuverenistának lenni mások határaival. Aki nem fogadja el a kvótákat, azt keményen szankcionálni kell".

Di Maio szavai tehát azt jelentik, hogy a migránskvóták bevezetését követeli Brüsszeltől.

A bevándorláspártivá vált olasz külügyminiszter vádaskodásaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált nagyon határozottan.

Szijjártó hangsúlyozta:

A magyar kormány volt az első, amelyik bebizonyította, hogy igenis meg lehet állítani a bevándorlási hullámokat a szárazföldi útvonalakon, és az előző olasz kormány - Matteo Salvinivel a soraiban - volt az első, amelyik bebizonyította, hogy ez a tengeri útvonalon is lehetséges - idézte fel a miniszter, aki emiatt óriási visszalépésnek tartja a jelenlegi olasz kormány eljárását.

Szijjártó Péter Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A magyar diplomácia vezetője rámutatott: veszélyes a kikötők megnyitása, hiszen ez általában csak az első lépés, a második nyilvánvalóan az lesz, hogy a kötelező letelepítési kvótát kezdik el erőltetni újra.

- szögezte le Szijjártó.

A külügyminiszter megjegyezte:

az olasz kabinet döntése kizárólag az embercsempészeknek jó,

hiszen meghívásként értelmezhető azok számára, akik az Európába indulást fontolgatják, nem sajnálnak dollárezreket fizetni az embercsempészeknek, és vállalják az akár életveszélyt is jelentő utat a Földközi-tengeren.

Újabb bevándorláspárti paktum jöhet

A magyar kormány figyelmeztetései nem hatották meg a bevándorláspárti francia és olasz kormányokat, akik képviselői továbbra is ragaszkodnak a kötelező betelepítési kvóta ötletéhez.

Erről fog ma tárgyalni Emmanuel Macron és Giuseppe Conte Rómában, aminek a vége egy multilaterális egyezmény lehet a migránskvóták újjáélesztéséről.

A tervek szerint, szeptember 23-án a máltai Birgu városában (közismert olasz nevén: Vittoriosa) a máltai, az olasz, a francia és a német belügyminiszter aláír egy megállapodást, amely szerint - az eddig ismertté vált részletek alapján -

Afrikai illegális migránsokkal a fedélzetén érkezik a máltai haditengerészet hajója a Valletta melletti Floriana város Hay Wharf kikötőjébe 2019. április 13-án Forrás: MTI/EPA/Domenic Aquilina

Mivel Róma csupán a migránsoknak a 10 százalékát hajlandó Olaszországban tartani, ezért

a maradék 40 százalék szétosztásra kerülne sor a többi EU-tagállam között.

A Corriere della Sera napilap úgy értesült, hogy Spanyolország és Görögország is csatlakozik a migrációs megállapodáshoz. Madrid és Athén az értesülést még nem kommentálta.

A bevándorláspárti római kormány ezenkívül felvetette, hogy

rendkívüli létszámú migráns érkezése esetén ne csak Olaszország és Málta nyissa meg kikötőit, hanem körforgásszerűen Franciaország, Spanyolország, valamint Horvátország is

- írta az Il Messaggero római napilap.

A felvetésre egyik érintett fél sem reagált.

Olasz lapértesülések szerint az aláírás előtt álló és még nem nyilvános megállapodás olasz vázlatát Enzo Moavero Milanesi volt külügyminiszter dolgozta ki.

Enzo Moavero Milanesi Conte első kormányában vezette a külügyi tárcát. A politikus ugyan pártfüggetlen, de jelenleg az Öt Csillag Mozgalomhoz áll közel, régebb pedig egy liberális pártban politizált.

Az Olaszországba érkező migránsok szétosztási tervét azonban Párizs addig nem támogatta, amíg Matteo Salvini volt az olasz belügyminiszter, nehogy ezzel a bevándorlásellenes politikusnak kedvezzenek.

Macron most viszont kész együttműködni az új olasz kormánnyal.

A német szövetségi kormány szóvivője, Steffen Seibert a sajtóban kiszivárgott értesülésekre reagálva szeptember 16-án azt mondta, hogy

Steffen Seibert és Björn Grünewälder belügyminisztériumi szóvivő szerint a Vittoriosában aláírásra kerülő paktum teljes mértékben független az Európai Unió közös migrációs és menekültügyi rendszerének reformjától, amelyet a következő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságnak kell előmozdítania.

Ennek ellenére nagy kérdés, hogy ha mégis lesz egy kötelező betelepítésre vonatkozó paktum, mi marad majd belőle az új Európai Bizottság felállása után. Akárhogyan is legyen majd, nagyon

veszélyes és nyugtalanító, hogy egyáltalán még mindig felmerül annak lehetősége, hogy egyes tagállamokra ráerőltessék a migránsok befogadását.

Magyarország következetesen elutasítja az ilyen erőltetett kvótákat, mert ezek azt jelentenék, hogy illegális migránsokkal árasztják el az unió tagállamait anélkül, hogy az egyes országok azt elfogadnák. Mivel folyamatosan nő az Európába tartó migránsok száma, a veszély is nagy, hogy akár erőszakkal vagy valamilyen trükkel, de mégis bevezetik a kötelező kvótákat.