Varga Judit: Azért jöttünk, hogy megvédjük Magyarországot

VARGA Judit
Brüsszel, 2019. szeptember 16. Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján 2019. szeptember 16-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Hétfőn Brüsszelben újra a Soros-Sargentini jelentés alapján hallgatják meg Magyarországot a szokásos jogállami kérdésekben. Budapestet Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli, aki a meghallgatás előtt kijelentette, megvédik Magyarországot.
Vágólapra másolva!

Azért jöttünk, hogy megvédjük Magyarországot - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben az uniós miniszterek tanácskozására érkezve, amelyen a szakminiszterek a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti eljárásról folytatnak meghallgatást hétfőn. Erről bővebben A bevándorláspárti erők ismét Magyarországot támadják Brüsszelben című cikkünkben írtunk.

Varga Judit reményét fejezte ki, hogy

a tagállamok a törvényi alapokon maradnak Magyarország bírálatakor, távol maradnak a kettős mérce alkalmazásától,

valamint, hogy az eljárás nem politikai jellegű. "Remélem, hogy tisztességes és bizonyítékokon alapuló megbeszélés lesz" - tette hozzá az igazságügyi miniszter.

Varga Judit igazságügyi miniszter az EU-tagországok általános európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek brüsszeli találkozóján Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg, hogy Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament

bevándorláspárti többsége Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.