Újra napirenden a kvóták Olaszországban

Vágólapra másolva!
Visszatért az olasz kormányba a kvótapárti politika — mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. A szakértő szerint a baloldali fordulatot vett római vezetés kezdeményezése inkább minősül ötletelésnek, egyelőre nincs szó uniós jogalkotási folyamatról.
Vágólapra másolva!

Kedden a római szenátus is bizalmat szavazott a Giuseppe Conte vezette új koalíciónak, a baloldali fordulatot vett olasz kormány pedig azonnal a régi recepthez nyúlt. Bár az olyan területek, mint az egészségügy vagy a nyugdíjreform is kiemelt témaként szerepeltek az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt kampányában, mégis a migrációs válság kezelésével kezdték a kormányzást. Független miniszterelnökük, Conte már szerdán Brüsszelbe utazott, ahol az Európai Bizottság megválasztott vezetőjével, Ursula von der Leyennel tárgyalt. A téma a bevándorlás kezelése volt, s Conte próbálta újra napirendre venni a kelet-közép-európai országok ellenállásán egyszer már elbukott kötelező újraelosztási rendszert, vagyis a migránskvótát.

– Ezzel visszatért az olasz kvótapárti politika. A Matteo Salvini vezette jobboldali Liga kiesésével már nem az a kérdés, hogy beengedjék-e a bevándorlókat, hanem az, hova vigyék őket tovább – értékelte a helyzetet megkeresésünkre Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. Emlékeztetett Conte nyilatkozatára, amely szerint a kimentett emberek szétosztása és befogadása a többi uniós tagállam kötelezettsége, mintegy rájuk terelve a felelősséget. A miniszterelnök megengedőbb a Földközi-tengeren érkezők beengedését illetően, azonban az is látszik, hogy nem látja szívesen őket Olaszországban – jegyezte meg a szakértő.

– Sajtóhírek szerint szeptember 23-án Máltán találkozik majd a francia, a német, az olasz és a máltai belügyminiszter, ahol egy új megállapodást írhatnak alá – folytatta Janik Szabolcs. A szakértő elmondta: az olasz La Stampa információi szerint Németország és Franciaország fogadná be minden negyedik bevándorlót, a fennmaradó ötven százalékot pedig a többi tagállam között kellene szétosztani. Az olasz napilap szerdán írt arról, hogy Franciaország és Németország július óta „titkos tárgyalásokat" folytatott a Földközi-tengeren Európát célzó migrációról, és ennek az eredménye az olasz kormány mostani manővere, amely a máltai találkozón csúcsosodhat ki.

– Ez azonban egyelőre nem uniós jogalkotási folyamat – hangsúlyozta Janik.

A szakértő szerint egyelőre egy kvótapárti kormányok közötti ötletelés zajlik, amely a későbbiekben egy tagállamok közötti elosztási mechanizmussá futhat ki.

– Persze ez újabb meghívólevelet jelentene, hiszen az engedékenyebb európai politika miatt többen döntenének úgy, hogy nekivágnak a kontinensnek – tette hozzá.

Janik ugyanakkor megjegyezte: nem valószínű, hogy az olasz kezdeményezés a 2015-től két tanácsi határozattal már kipróbált kötelező szétosztás újraélesztését eredményezi majd. A szakértő szerint ez nemcsak azért valószínűtlen, mert Magyarország – és a többi visegrádi ország – után több tagállam is elutasította egy állandó szétosztási mechanizmus bevezetését, hanem mert az eredeti kvótadöntések sem voltak sikeresek: csupán néhány tagállam teljesítette őket maradéktalanul, és a ténylegesen átvett menedékkérők száma harmincezer körül megállt.

– Senkinek nem lehet érdeke, hogy működésképtelen és a tagállamokat erősen megosztó megoldásokat poroljon le az éppen felálló új Európai Bizottság – tette hozzá.

Róma a jövőben is okozhat meglepetéseket a bevándorláspolitika terén. Érdekes a Salvinit váltó új belügyminiszter, Luciana Lamorgese személye: a 65 éves politikus korábban évtizedekig foglalkozott menekültüggyel a római belügyben. A menekültek integrálását célzó modellen dolgozik, valamint afrikai országokkal kötött megállapodásokkal gyorsítaná az illegális migránsok visszatoloncolását. Lamorgese támogatja az uniós haditengerészeti járőrözés bevezetését is. Utóbbit azonban a dublini egyezmény újratárgyalásához köti, vagyis Conte kvótapárti politikáját támogatja.