Időzített bombán ül a francia kormány

A migrációs ügyekkel foglalkozó Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal jelentése szerint Franciaország 2019-ben beérte Németországot a menedékkérők számában. Ennek oka, hogy a francia menekültügyi rendszer befogadóbb és a szabályok is enyhébbek, mint a többi uniós tagállamban, írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A Le Bien Public regionális francia napilap szerint az utolsó menedékjogi kérelemre vonatkozó hivatalos adatok alapján időzített bombán ül a francia kormány. Ennek oka, hogy a benyújtott kérelmek száma szinte megduplázódott két év alatt, az adatok folyamatos növekedést mutatnak, miközben a francia emberek egyre nehezebben viselik el a bevándorlás-párti liberális-szocialista kormányzati politika súlyos következményeit.

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) adatait ismertető napilap kiemeli, hogy a migrációs válság 2015-ös kezdete óta 2019-ben először fordult elő, hogy Franciaország ugyanannyi menedékjoghoz folyamodó migránst fogadott be, mint Németország. Sőt, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor a francia adatok meg is haladják a németet.

Az EASO jelentése alapján év eleje óta összesen 91 372 menedékjogi kérelmet regisztráltak Franciaországban, ez csak 767-tel kevesebb, mint amit a német adatok mutatnak. 2016 óta, amikor Németországban 750 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be (Franciaországban ekkor még 85 ezernél kevesebbet), a német és francia kérelmek számai jelentős mértékben közeledtek egymáshoz és tavaly a 184 ezer németországi kérelemmel szemben már több mint 120 ezer volt a Franciaországban benyújtottak száma. Megdöbbentő adat, hogy a Svájccal és Norvégiával is kalkuláló számítás szerint az EU 28-ból a két ország, Németország és Franciaország rögzítette az összes menedékjogi kérelem 40 százalékát.

Túlságosan liberális szabályok

Joggal teszi fel a kérdést a Le Bien Public publicistája, Luc Chaillot, hogy vajon miért duplázódott meg a benyújtott kérelmek száma két év alatt Franciaországban? Ennek oka, és ezt erősítette meg Didier Leschi, a Francia Bevándorlási és Integrációs Hivatal főigazgatója is, hogy Franciaország befogadóbb, a szabályok enyhébbek, mint a többi EU tagállamban.

Jól mutatja a szabályok túlságosan is megengedő jellegét a lyoni késes gyilkos menedékjogi kérelmének elbírálása. Szeptember elején Allah nevében egy 33 éves afgán migráns egy 19 éves férfit szúrt halálra és nyolc további járókelőt megsebesített. A férfi a merénylet elkövetése előtt annak ellenére kapott menedékjogot Franciaországban, hogy kérelmét Németországban, Olaszországban és Norvégiában is elutasították. A gyilkosságot követően a hatóságoknak még az is problémát okozott, hogy azonosítsák az afgán menedékjogot kapott férfit, mert különböző nevekre szóló papírjai voltak, a menedékjogot mégis megkaphatta.

Didier Leschi szerint még az úgynevezett biztonságos országokból is inkább Franciaországba jönnek a migránsok, mert nagyobb biztonságban érzik magukat, mint Németországban. A tömegesen érkező észak-afrikai migránsok mellett a legfontosabb csoportot az afgánok, albánok és georgiaiak képezik. Az utóbbi csoport által benyújtott kérelmek száma 2018-ban az előző évhez képest 256 százalékkal növekedett, elérve a 7000-et. Leschi hozzáteszi, hogy pontosan az afgánok esetében érdekesek a szabályok, mert az afganisztáni helyzetet, és annak menedékjoghoz való viszonyát az EU tagállamai eltérően értelmezik, így fordulhatott elő az, hogy az említett terrorista merényletet elkövető afgán férfi kérelmét más államok elutasították, az enyhébb szabályozásnak köszönhetően viszont a francia hatóságok megadták a menedékjogot. Erre utalt Eric Zemmour, világhírű francia esszéista is, amikor felvetette, hogy a francia bíróságok előnybe helyezik a migránsokat a francia emberekkel szemben.

A Matteo Salvini korábbi olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter nevével fémjelzett, nemzeti érdekeket előtérbe helyező, sikeres migrációellenes politikának köszönhetően 2019-ben Olaszországban 24 ezer kérelmet nyújtottak be, ez negyede a francia számoknak. Ugyanez a helyzet Angliában is, ahol szintén kevesebb kérelmet regisztráltak.

Nemzeti vita a migrációról – Macron fejet hajtott az emberek akarata előtt

Mivel a francia közvélemény rendkívüli mértékben nyugtalan és elégedetlen a befogadó macroni migrációs politika miatt, szeptember 30-án vitát folytatnak a francia Nemzetgyűlésben a migrációról és ugyanezt megismétlik október 2-án a Szenátusban is. A vélemények megoszlanak, sokan már későnek, mások eredménynek tartják a vita kitűzését, különösen annak fényében, hogy Emmanuel Macron francia elnök eddig mereven elzárkózott ettől, de a mostani adatok és a közelmúlt tragikus eseményei miatt már nem tudott kibújni a vita alól.

Elemzők rámutatnak arra is, hogy a hivatalos számok mögött annak többszörösére tehető az illegálisan Franciaországba bejutó migránsok száma, akik elsősorban a szintén bevándorláspárti, a migránsok érdekeit a nemzeti érdekek fölé helyező spanyol szocialista kormányzatnak köszönhetően az ibériai félszigetről „zúdulnak rá" Franciaországra és egész Európára.