Finnországban diszkriminálják és kirekesztik a nemzeti kisebbségeket

2019.09.15. 10:31

Július elsejével Romániától Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Annak ellenére, hogy Finnországot az EU-ban, az ENSZ-ben és a nemzetközi közösségben is a jogállamiság, az emberi-, állampolgári- és kisebbségi jogok „bajnokaként" tartják számon, a gyakorlatban ez a kép jóval árnyaltabb, és ebből következően sokkal negatívabb. Arról már korábban írtunk, hogy mind az igazságszolgáltatás függetlensége, mind a sajtószabadság súlyos veszélyben van, de más gondokról is hallani. Például a helyi romák diszkriminációra és kireszketésre panaszkodnak, nem kezelik megfelelően a nemzeti kisebbségeket, és sok - főleg migráns hátterű - lánynak pedig megcsonkítják a nemi szerveit, ráadásul a finn büntető törvénykönyvbe nem került bele a családon belüli erőszak, mint tényállás.

Az Európai Unióhoz 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a hathavonta tagállamról tagállamra szálló tisztséget. Helsinki véglegesített „Fenntartható Európa, fenntartható jövő" mottójú programjában, a közös értékek és a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az unió versenyképességének növelését tűzte ki célul.Az EU soros elnöke a június 6-én hivatalba lépett Antti Rinne finn kormányfő, aki a Finn Szociáldemokrata Pártnak (SDP) is a vezetője.

Antti Rinne, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság november 1-ig hivatalban lévő elnöke a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón Helsinkiben 2019. július 5-én.Forrás: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Noha Finnországot az EU-ban, az ENSZ-ben és a nemzetközi közösségben is a jogállamiság, az emberi-, állampolgári- és kisebbségi jogok „bajnokaként" tartják számon, a gyakorlatban ez a kép jóval árnyaltabb, és ebből következően sokkal negatívabb.

Helsinki kirekesztési politikája és az emberi jogok kérdése

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) jelentése utal a női nemi szervek megcsonkítása (FGM) elleni, megelőző intézkedéseket tartalmazó akciótervre, amelyből kiderül, hogy az 5,5 millió lakosú Finnországban közel 10 ezer – elsősorban migráns és migráns hátterű - kiskorú lány illetve felnőtt nő vált a női nemi szervek megcsonkításának az áldozatává, és a becslések alapján további 650-3080 lány van kitéve a csonkítás veszélyének.Finnországi jelentésekre hivatkozással a FRA összefoglalója azt is tartalmazza, hogy Oulu városában erősödtek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések azután, hogy az illegális migránsként érkező menekültek és menedékkérők által elkövetett szexuális erőszakcselekmények sorozatára fény derült.

Egy éven belül kilencszer támadták meg az oului muszlim imahelyiséget, füstbombával dobták be az ablakát.

A helsinkii kormány akciótervet tett közzé a menedékkérők által elkövetett bűncselekmények, illetve a szexuális bűncselekmények megelőzéséről; ugyanakkor még a Soros-féle Amnesty International finn szervezete is kritizálta a kormányt amiatt, hogy aránytalanul nagy hangsúlyt helyez a menedékkérőkre a szexuális bűncselekményekkel szembeni küzdelem során.

Migránsok Helsinki központi pályaudvarán. A kép illusztrációForrás: AFP/LEHTIKUVA/VESA MOILANEN

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége romákkal kapcsolatos diszkriminációra vonatkozó felmérései Finnországra nem terjedtek ki.

Az egyéb jelentések alapján ugyanakkor a mintegy 10-12 ezer fős finnországi roma népesség körében
megkérdezettek romák közül 68 százalék érezte úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben hátrányos megkülönböztetés érte.A megkérdezettek 54 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelykeresés és/vagy lakásbérlés során a roma származása során diszkriminálták.

A felmérés alapján a romákat Finnországban gyakrabban érte negatív megkülönböztetés, mint a társadalomi előítéleteknek szintén erősen kitett orosz és szomáliai kisebbségetírja a Helsinki Times.

Finnországban komoly probléma a családon belüli erőszak, amely 2017-ben a lakosság 5,4 százalékánál mutatható ki, amely egyedülállóan magas érték az Európai Unióban.

A finn büntető törvénykönyvbe nem került bele a családon belüli erőszak, mint tényállás,csak utaló szabályként hivatkoznak az Isztambuli Egyezményre (az Európa Tanács Egyezménye a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról).

Ennek ellenére - a jól ismert kettős mérce jegyében - a finnek a közép-kelet-európai tagállamok kormányaitól számonkérik a nőjogok érvényesítését, miközben magukra nézve nem tartják azokat kötelező jellegűeknek.

Az Amnesty International amúgy elégtelennek ítélte meg Helsinki részéről a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott segítséget és konkrét támogatást.

Az emberkereskedelem problematikájában pedig az ENSZ azt javasolta, hogy Finnország vizsgálja felül az emberkereskedelemre vonatkozó jogszabályait, világosan határolja el az emberkereskedelmet és a kizsákmányolást, eddig ugyanis keverték a két fogalomkört.