Legfőbb skót bíróság: Törvénysértő volt a brit parlamenti ülésszak lezárása

TOPSHOTS Horizontal POLITICAL CRISIS EUROPEAN UNION CANDIDATE CONSERVATIVE PARTY POLITICAL CAMPAIGN BUST ICE CREAM NATIONAL FLAG
Conservative MP and leadership contender Boris Johnson tastes an ice cream as he campaigns in Barry Island, west of Cardiff in south Wales on July 6, 2019, ahead of a Conservative Party Hustings event. - Britain's leadership contest is taking the two contenders on a month-long nationwide tour where they will each attempt to reach out to grassroots Conservatives in their bid to become prime minister. (Photo by Frank Augstein / POOL / AFP)
Vágólapra másolva!
Törvénysértőnek minősítette szerdai végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság. A brit kormány közölte, hogy fellebbezést nyújt be a végzés ellen.
Vágólapra másolva!

Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fórumának határozata szerint Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy akadályozza a brit parlament tevékenységét, így a kezdeményezés jogsértő volt.

A skót bíróság szerint jogsértó volt, hogy Boris Johnson kezdeményezte az alsóház ülésszakának berekesztését Forrás: AFP/Frank Augstein

A bírói testület szerint ennek alapján a kormányfő által a parlamenti ülésszak berekesztéséről II. Erzsébet királynőnek adott indoklás, valamint az ülésszak ezt követő lezárása is törvénysértő volt, így a parlamenti ülés berekesztéséről hozott döntés érvénytelen.

A legfelsőbb bíróság is tárgyalja az ügyet

A londoni alsóház ülésszaka kedd hajnalban ért véget, és az új évad október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új törvényalkotási programját.

A londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet,

amely szerint törvénysértő a brit parlament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy keresetet benyújtó, ismert Brexit-ellenes civil aktivista, Gina Miller - a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője - a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a brit Legfelsőbb Bírósághoz.

Gina Miller a múlt pénteki végzés után, a felsőbíróság épülete előtt bejelentette, hogy jogi képviselői ezt azonnal meg is tették. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én, jövő kedden tárgyalja az ügyet.

A downing Street fellebbez

A skóciai bíróságra a londoni alsóház hetven, jórészt szintén Brexit-ellenes tagja - köztük a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) több képviselője nyújtott - be a londoni felsőbíróságon tárgyalthoz hasonló keresetet.

A Court of Session első fokon eljáró tanácsa a minap elutasította a parlamenti ülésszak berekesztése elleni jogi kifogást, törvényesnek minősítve Johnson eljárását. Ugyanennek a bíróságnak a fellebbviteli fóruma ezt a döntést változtatta meg szerdai végzésében.

A Downing Street a skóciai bíróság határozata után bejelentette, hogy a brit legfelsőbb bírósághoz fellebbezést nyújt be.

A legfőbb brit fellebbviteli testület várhatóan a kormány fellebbezését is jövő kedden tárgyalja.

Johnsont szerint ennek nincs köze a Brexithez

Kérdéses, hogy a további bírósági határozatoknak milyen gyakorlati hatásuk lehet. A londoni parlament ugyanis a jövő héttől egyébként sem ülésezne, tekintettel arra, hogy megkezdődik a parlamenti pártok éves kongresszusainak sorozata, és ilyenkor hagyományszerűen nincs ülésezés az alsóházban.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy a parlamenti ülésszak berekesztésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván:

olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

Akár megállapodás nélkül is kilépne a miniszterelnök

A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én.

A hétfőn hatályossá vált jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását,

és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.