A németek soha nem felejtik a magyarok 1989-ben tanúsított bátorságát

Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke

A németek soha nem felejtik el a magyarok 1989-ben tanúsított bátorságát, amellyel hozzájárultak Németország egységének helyreállításához - mondta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke kedden Berlinben.

A Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében Wolfgang Schäuble a magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról megemlékezve kiemelte, hogy az egykori keleti blokk kommunista uralom alá vetett népei 1989-ben békés forradalmakkal kivívták szabadságukat és függetlenségüket.

Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke Forrás: Wikipédia

Ezeknek a népeknek köszönhető a második világháború végén tartott jaltai konferencián kialakított világrend meghaladása, és nekik köszönjük nem utolsósorban államiságunk egységét is

- mondta a Bundestag elnöke, aki aláhúzta, hogy

a magyar-osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt új dinamikát indított el, aminek révén két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe.

Beszélt arról is, hogy a magyar-osztrák határ 1989. szeptember 10-i megnyitása az NDK-s menekültek előtt új dinamikát indított el, aminek révén

két hónappal később ledőlt a berlini fal, a hidegháború jelképe.

Rámutatott, hogy a határ megnyitása idején csak Budapesten 30 ezer, az egész országban pedig 200 ezer keletnémet menekült tartózkodott, várva a lehetőséget, hogy távozhasson Ausztriába.

Wolfgang Schäuble külön köszöntötte a dísztribünön helyet foglaló magyar küldöttséget, amelyet Kövér László, az Országgyűlés elnöke vezet, és a Magyar-Német Ifjúsági Fórum tagjait, akik kedden kétnapos tanácskozást kezdenek a német fővárosban.

Kiemelte, hogy nagy szükség van az ilyen kezdeményezésekre, hiszen mindenkinek, de különösen a fiataloknak

tovább kell vinniük, és az alapjaiban átalakuló világban élettel kell megtölteniük a háború örökségeként született egyesült Európa gondolatát.

Mint mondta, állandó párbeszédre van szükség az eltérő történelmi tapasztalatokkal rendelkező, más-más kulturális hatások révén formálódott, és a jövővel szemben is eltérő elvárásokat támasztó népek között.

Ebben a szoros kapcsolatban

nem muszáj mindig egyetértenünk, de meg kell őriznünk kíváncsiságunkat egymás iránt és tisztelettel kell fordulniuk egymáshoz

- húzta alá a Bundestag elnöke.

Wolfgang Schäuble a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében azt is felidézte,

hogy a náci Németország 80 éve, 1939 szeptemberében rontott rá Lengyelországra.

Lengyelország szenvedte meg a leghosszabb ideig a német megszállást és a nácik terrorját, és az ország lerohanásával kezdődött meg a második világháború,

amely egy lerombolt földrészt és máig fájó sebeket hagyott maga után

- emelte ki a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Beszélt arról is, hogy a világégés legfontosabb tanulsága, hogy meg kell őrizni a békét, az emberi kapcsolatokat pedig a másik szabadsága, függetlensége és méltósága iránti tiszteletnek kell meghatároznia.

A magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából számos megemlékezést, rendezvényt tartanak a német fővárosban.

Kövér László és Wolfgang Schäuble kedden közösen virágot helyeznek el a magyar-német barátság tiszteletére és a határnyitás emlékére a Bundestag épülete, a Reichstag falára 1991-ben felfüggesztett emléktáblánál, és este szintén együtt vesznek részt a berlini magyar nagykövetség ünnepi megemlékezésén.

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.

Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba.

Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását. Így a határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.