Az ázsiai szomszédok között az elmúlt időszakban kiéleződött a feszültség Kasmír miatt.
India viselkedésére való tekintettel hoztuk meg ezt a döntést
- írta közleményében Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter.
India elnöke engedélyt kért Pakisztán légterének használatára, hogy eljuthasson Izlandra, de úgy döntöttünk, hogy nem adjuk meg
- tette hozzá anélkül, hogy kifejtette volna a pontos okot.
Pakisztán februárban lezárta teljes légterét, miután egy kasmíri öngyilkos merényletet követően kiéleződött a feszültség Iszlámábád és Újdelhi között. Az indiai félkatonai erők több tucat tagjának életébe kerülő támadás elkövetőjeként egy pakisztáni iszlamista csoport jelentkezett.
Február végén a pakisztáni légierő lelőtt két indiai harci repülőgépet, mert azok behatoltak az ország légterébe. Iszlámábád végül júliusban újra megnyitotta légterét a polgári közlekedés előtt.
Pakisztánban előző nap ünnepelték a nemzetvédelem napját, amelynek során az 1965-ös kasmíri háborúról emlékeztek meg.
Pakisztán határozottan kiáll a kasmíri lakosság önrendelkezési joga mellett
- szögezte le Imran Hán pakisztáni miniszterelnök.
Miután a tavaszi parlamenti választásokon nagy fölénnyel győzött Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista pártja, az Indiai Néppárt (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP), Modi kormánya a hatékonyabb integráció reményében augusztus 5-én úgy döntött: megvonja Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát, és két, szövetségi közigazgatás alatt álló területre bontja az államot.
A hatóságok egyidejűleg őrizetbe vettek több száz embert - köztük számos politikust -, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.
Pakisztán válaszul hazaküldte India iszlámábádi nagykövetét, és sajátját is visszahívta Újdelhiből. Emellett a kétoldalú kereskedelmet is felfüggesztette. Ez nagyrészt jelképes lépés volt, mert a két atomhatalom amúgy sem bonyolított le túl nagy áruforgalmat egymással. Pakisztán jelezte: nemzetközi szervek elé viszi Kasmír ügyét, amelyet India saját belügyének tart.
Dzsammu és Kasmír korábban széles körű autonómiát élvezett saját alkotmánnyal, zászlóval és törvényekkel. Emellett minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területekre vonatkozó jogszabályokat - el kellett fogadtatni a helyi parlamenttel is.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után több háború robbant ki a terület birtoklásáért.