Három államfő tárgyalt a migrációról Horvátországban

President of Croatia Kolinda Grabar-Kitarovic lay flowers at Tomb of the Unknown Soldier on 28 January 2016 in Warsaw, Poland. (Photo by Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto)

Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez és az illegális migráció is témája volt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát, Borut Pahor szlovén és Alexander Van der Bellen osztrák államfő háromoldalú találkozójának szerdán a közép-dalmáciai Sibenikben.

Grabar-Kitarovic közös sajtótájékoztatójukon kiemelte, hogy Horvátország közös határa Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval egyben az Európai Unió (EU) leghosszabb keleti határszakasza is, ennek ellenére a horvát rendőrök kiválóan végzik a munkájukat,

miközben olyan problémával kell szembesülniük, mint az illegális migráció és az embercsempészet.

Szavai szerint Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez minden uniós tagállam érdeke.

Úgy vélem, ha Horvátország külső határa egyben a schengeni övezet határává is válik, azzal megerősödne a védelme, és így, ahogy eddig is, nemcsak horvát területet, hanem az egész EU-t védenénk a veszélyektől

- szögezte le.

Kolinda Grabar-Kitarovic Forrás: NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk/NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk

Pahor erre reagálva elmondta, hogy legőszintébben szeretné, ha meglennének a feltételek ahhoz, hogy a szlovén kormány lebonthassa a szlovén-horvát határszakaszon megépült kerítést.

A tagállamok közös európai politikájának hiánya miatt az országok kénytelenek egyoldalú döntéseket hozni, az illegális migráció pedig továbbra is problémát jelent

- hangsúlyozta Pahor, majd hozzáfűzte, hogy

Szlovéniának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megvédje saját határát.

Horvátország schengeni csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy bár a szlovén kormány fog dönteni arról, hogy támogatja-e Zágráb ezen törekvéseit, könnyebb helyzet állna elő, ha Horvátország elfogadná a döntőbíróság határozatát a két ország közötti határvita kérdésében.

A párbeszédben hiszek, amelynek nincs alternatívája

- fogalmazott Pahor.

Az első hasonló háromoldalú találkozót 2014-ben tartották Bécsben, azóta a három ország államfője minden évben leül a tárgyalóasztalhoz. Az idei találkozóra májusban került volna sor, de elhalasztották az osztrák kormány bukása miatt.