Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Brandenburgban a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) koalíciójának nincs többsége a potsdami törvényhozásban, de a következő öt évben is hatalmon maradhatnak, ha bevonják a kormányzásba a Zöldeket.
Az SPD a szavazatok 26,2 százalékát szerezte meg, ami 5,7 százalékpontos visszaesés az előző, 2014-ben tartott tartományi választáson elért 31,9 százalékhoz képest, és a szociáldemokraták leggyengébb brandenburgi választási eredménye. Az AfD 23,5 százalékkal a második helyen végzett, ami 11,3 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 12,2 százalékot.
A harmadik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 15,6 százalékkal, 7,4 százalékpontos csökkenés a 2014-es 23 százalékhoz képest.
A negyedik helyre a Zöldek léptek elő, a baloldali irányultságú ökopárt a szavazatok 10,8 százalékát gyűjtötte össze, ami 4,6 százalékos erősödés az öt évvel ezelőtti 6,2 százalékhoz képest. A Baloldal a szavazatok 10,7 százalékát szerezte meg, ami 7,9 százalékpontos visszaesés a 2014-es 18,6 százalékhoz képest. Új szereplő a Szabad Választók (FW) pártja, amely a szavaztok 5 százalékát szerezte meg, éppen elérte a bejutási küszöböt.
A liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP) nem sikerült visszajutni a tartományi gyűlésbe, a szavazatok 4,1 százalékát szerezték meg.
A választási részvételi arány Brandenburgban 61,3 százalékra emelkedett a 2014-es 47,9 százalékról.
Szászországban a CDU és az SPD koalíciója veszítette el a többséget, szintén akkor maradhatnak hatalmon, ha harmadik partnerként bevonják a Zöldeket.
A CDU 32,1 százalékkal végzett az első helyen, ami 7,3 százalékpontos csökkenés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva, és a párt eddigi leggyengébb szászországi eredménye.
Az AfD a szavazatok 27,5 százalékával szerezte meg a második helyet, ami 17,8 százalékponttal haladja meg az öt évvel ezelőtti 9,7 százalékot, és mind a 16 tartományt együttvéve a párt legjobb tartományi választási eredménye. A harmadik a Baloldal 10,4 százalékkal, ami 8,5 százalékpontos visszaesés az öt évvel ezelőtti 19 százalékhoz képest.
A Zöldek 8,6 százalékot szereztek, 2,9 százalékponttal javítva az öt évvel ezelőtt elért 5,7 százalékos eredményüket.
Az SPD alkotja a drezdai Landtag legkisebb frakcióját, a szavazatok 7,7 százalékát szerezték meg, ami 4,7 százalékpontos visszaesés a 2014-es 12,4 százalékhoz képest, és a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye,
mind a 16 tartományt együttvéve.
Az FDP-nek a szászországi tartományi gyűlésbe sem sikerült bekerülnie, a szavazatok 4,5 százalékát szerezték meg. A választási részvételi arány 49,2 százalékról 66,6 százalékra emelkedett Szászországban.
Az AfD a kampánya során azt a csalódottságot helyezte a középpontba, ami épp azért alakult ki, mert közelít a német újraegyesítés 30. évfordulója, és ma is nagyon látványosak a különbségek az egykori NDK és NSZK között – írta a Magyar Nemzet. „Nem az AfD a csalódottság oka, és nem ez a párt osztja meg a társadalmat. Az AfD mások kudarcának eredménye" – mondta korábban Andreas Kalbitz, a radikális párt brandenburgi jelöltje. Szerinte
a helybeliek nem felejtették el, hogyan érkeztek meg a nyugatiak gyors autóikkal bezáratni azokat a cégeket, amelyek riválisaik lehettek volna, sem a lenézést a gazdagabb nyugati testvéreik részéről.
Matthias Platzeck, Brandenburg korábbi miniszterelnöke szerint a gazdasági és a migrációs válság következtében az emberek úgy érzik, az állam kezéből kicsúszott az irányítás.
Elemzők szerint a gyakorlati jelentősége mellett fontos pszichológiai következményei is vannak a mostani választásoknak.
2014-ben az AfD még csak egyéves párt volt, a mostani sikerek viszont azt mutatják, nem ábrándultak ki a szavazók a pártból,
viszont az SPD nyolcszázalékos eredménye a szászoknál súlyos rendszerszintű gondokat sejtet.
