Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az utóbbi hetek felmérései alapján
az AfD mindkét tartományban előrelép a legnagyobb pártok közé,
és sikere átalakítja az ország újraegyesítésének idején, csaknem harminc éve kialakult erőviszonyokat. Megerősödnek a Zöldek is,
a két hagyományos néppárt, a CDU és az SPD pedig súlyos veszteségekre számíthat.
Ez várható a vasárnapi szavazás előtti egyik utolsó kutatás szerint is, amely a ZDF országos köztelevízió megbízásából készült. Eredményei szerint Brandenburgban az ország újraegyesítése óta megszakítás nélkül kormányzó SPD a szavazatok 22 százalékára számíthat, ami csaknem 10 százalékpontos gyengülés az előző, 2014-es választáson elért 31,9 százalékhoz képest. A ZDF Politbarometer elnevezésű kutatássorozatának új adatai szerint
az AfD 21 százalékon áll Brandenburgban, csaknem 10 százalékponttal erősödött a 2014-ben elért 12,2 százalékhoz képest.
A főváros, Berlin körül elterülő – a volt NDK területén fekvő – tartományban a CDU hagyományosan gyengébb a szociáldemokratáknál, de rendre a legnagyobb ellenzéki erő, 20 százalék feletti támogatottsággal. Vasárnap viszont az AfD mögé szorulhat, a szavazatok 16,5 százalékát gyűjtheti össze, a 2014-es 23 százalék után. Várhatóan az SPD jelenlegi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is gyengül, a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.
A Zöldek pártja 14,5 százalékos eredményt érhet el, ami több mint a duplája a 2014-ben elért 6,2 százaléknak.
A potsdami tartományi parlamentbe bejuthat még a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobboldali Szabad Választók Pártja (FW),
mindkét párt a bejutási küszöbön, 5 százalék körül áll.
Szászországban a CDU a meghatározó erő, az ugyancsak a volt NDK területén fekvő tartományt az újraegyesítés óta megszakítás nélkül a kereszténydemokraták kormányozzák, vagy egyedül, vagy az SPD-vel, vagy az FDP-vel koalícióban. A legutóbbi, 2014-es választás óta a szociáldemokratákkal.
Vasárnap a CDU a szavazatok 32 százalékára számíthat, ami több mint 7 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva.
A CDU-tól jobbra álló AfD várhatóan bőven megduplázza, a 2014-es 9,7 százalékról 24,5 százalékra emeli támogatottságát, ezzel a második legnagyobb frakciót alakíthatja a drezdai törvényhozásban.
Az SPD-től balra álló Baloldal a szavazatok 14 százalékára számíthat, támogatottsága 5 százalékponttal csökkenhet a 2014-ben elért 19 százalékhoz képest. A Zöldek várhatóan majdnem megduplázzák az öt évvel ezelőtti eredményüket, a baloldali irányultságú ökopárt a 2014-es 5,7 százalék után a szavazatok 11 százalékát szerezheti meg.
Az SPD a kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártok közé szorulhat Szászországban.
A szavazatok 8,5 százalékára számíthat, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után. Hatodik pártként bejuthat az FDP is, amely 5 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöbön áll.
A szászországi kampány egyik érdekes fejezete volt, hogy
a helyi választási bizottság egész egyszerűen törölte a bevándorlásellenes AfD választási listájának nagy részét.
A választási bizottságnak „nem tetszett", hogy az AfD tagjai két különböző kongresszuson szavazták meg a listára kerülő képviselőjelölteket, ezért a 18. helyen szereplő politikus mögött húztak egy vonalat, és megsemmisítették a lista több mint kétharmadát.
Már csak azért is problémás lett volna, ha ez jogerőre emelkedik, mert a drezdai parlament nagyjából 30 helyére jó eséllyel pályázó bevándorlásellenes politikai formációnak ez esetben az egyéni körzetek közül kellett volna minél többet megnyernie – kompenzálva ezzel a csonka pártlistát.
Az AfD azonban nem adta fel, a tartományi alkotmánybírósághoz fordult, amely a jobboldali párt számára kedvező ítéletet hozott – igaz, csak részben.
A bíróság megállapította ugyan, hogy a választási bizottság jogszerűtlenül járt el akkor, amikor törölte a nyilvántartásból a pártlistán a 19. és a 30. hely között szereplő képviselőjelölteket, a lista további részének (31-61.) megsemmisítését azonban nem bírálták felül.
