A középkorban érzi magát egy berlini iskola igazgatónője a migránsok gyerekei miatt

Vágólapra másolva!
Nyelvi, kulturális és viselkedésbeli problémák sora nehezíti egy szinte kizárólag migráns és migráns hátterű gyerekek által látogatott iskola működését Berlin egyik, jelentős részben arabok lakta no-go zónájában, Neuköllnben. Az iskola igazgatója a Cicero magazinnak nyilatkozott a német és muszlim kultúra, illetve életmód ütközéspontjairól, amiket ő személyesen is tapasztal az általa vezetett oktatási intézményben. A Cicero cikkét a Mandiner.hu szemlézte.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo is beszámolt, Carsten Linnemann, német kereszténydemokrata politikus, a CDU/CSU pártszövetség Bundestag-frakcióvezető-helyettese a Rheinische Post című lapnak adott interjújában kifejtette, hogy véleménye alapján semmi keresnivalója az általános iskolában annak a migráns hátterű gyereknek, aki egyáltalán nem, vagy csak alig ért és beszél németül, hozzátéve, az érintett gyerekeknek elő kellene írni, hogy iskola-előkészítőbe (Vorschule) járjanak, ahol a közoktatásba való bekerülés előtt elfogadható szinten megtanulnának németül.

Carsten Linnemann Forrás: Wikimedia Common/Raimond Spekking

A nyilatkozat természetesen nagy port kavart Németországban, főleg amiatt, mert számos balliberális médium azt tolmácsolta olvasói felé, hogy Linnemann mindenképpen távol akarja tartani ezeket a migráns gyerekeket az iskoláktól.

A botrány kapcsán a német konzervatív-liberális Cicero magazin Berlin egyik jelentős részben iszlám vallású arab migránsok lakta no-go zónájában, Neuköllnben működő általános iskola igazgatónőjét kérdezte.

Astrid-Sabine Busse szerint nagyon ritka, hogy az általános iskolába kerülő gyerekek egyáltalán nem beszélnek németül. A gyerekeknek inkább az egyes tantárgyak szakszókincse okoz problémát, mert ezeket a szavakat nem tudják az anyanyelvük szókincséhez kötni, hiszen

többségében olyan családokból származnak, ahol a családtagok többsége is iskolázatlan.

Busse szerint Linnemann iskolától távol tartós javaslata egész egyszerűen abszurd.

– mondja. Szerinte könnyű nyelvi fejlesztő iskolákról és speciális osztályokról beszélni, de ezekkel több probléma is van.

Az igazgatónő számára egyértelmű, hogy mindenkinek iskolába kell járnia, aki szellemileg és fizikailag is alkalmas erre, és az iskola feladata volna kiegyenlíteni a gyerekek közötti különbségeket.

A speciális osztályok szerinte nem jelentenek megoldást semmire, csak a gyengébb képességű gyerekek elszigetelésére alkalmasak.

Busse szerint

a 2004-ben megszüntetett felkészítő (elő)iskolák újranyitása orvosolhatná a gyerekek nyelvi problémáit, ehhez azonban nem áll rendelkezésre elegendő személyzet és infrastruktúra.

A köldök haram, amit nem szabad kimondani a muszlim iskolásoknak

Az igazgatónő szerint ugyanakkor nem csak nyelvi problémák adódnak az iskolájában, ahol

a gyerekek 97 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik.

Felirat Neuköllnben: "Arabul beszélünk" Forrás: Mandiner

Sok családban teljesen máshogy nevelik a gyerekeket, mint ahogy az Németországban megszokott, teljesen más szerepmodellek állnak a gyerekek előtt.

– fűzte hozzá.

Hiába nem való az iskolába a vallás,

egyre több kislány jár fejkendőben órára, Busse szerint pedig időpocsékolás a szülőkkel beszélni erről a problémáról.

Az iszlám a tanárok munkáját is megnehezíti:

Astrid-Sabine Busse a Cicerónak azt mondja, a nyelvi problémák kialakulásában jelentős a szerepe a lakóközösség összetételének is.

Neuköllnben a gyerekek 70 százalékának (!) vannak problémái a német nyelvvel,

noha túlnyomórészt jártak óvodába.

Az igazgatónő szerint Neuköllnből az elmúlt harminc évben szinte teljesen eltűnt a középosztály,

az olcsó szociális bérlakások és a mecsetek pedig odavonzották a sokgyerekes, migráns vagy migráns hátterű családokat.

Busse véleménye alapján sokszor a szülők sem tanulják meg rendesen a nyelvet:

– mondja a német konzervatív-liberális lapnak.

Bár az állam bőkezűen támogatja a neuköllni általános iskolát, egyre nehezebbé válik megfelelően képzett személyzetet találni. Busse iskolájából jelenleg három-négy tanár hiányzik, de az igazgatónő szerint a jövőben a helyzet még rosszabb lehet.

Tavaly három tanárt vettek fel szakképzettség, pedagógusi diploma nélkül („Queereinsteiger"), szerinte ez még kezelhető mennyiség, de

más iskolákban a tanári kar fele is állhat ilyen emberekből.

A berlini iskola igazgatójának a véleménye alapján ezt az állapotot nem lehet sokáig fenntartani.