A cikk történeti áttekintésként összefoglalja, hogy 2016 óta Németország a Deutsche Telekom leányvállalatán keresztül több ezer órányi lehallgatási anyagot rögzített az akkoriban hatalmon lévő konzervatív politikai vezetőkről.
A titkos anyagok végül Zoran Zaev ellenzéki szocialista politikushoz kerültek, hogy felhasználásukkal elősegítsék a hatalomra kerülését, majd megteremtsék a későbbi zsarolások feltételeit.
Ez idő tájt a német törekvések Soros György elképzeléseivel is megegyeztek, tekintettel arra, hogy ő támogatta a hónapokon keresztül zajló utcai tüntetéseket.
A napilap megjegyezi, hogy a külső befolyásolást a legnagyobb konzervatív-kereszténydemokrata párt, a Vmro-Dpmne mindig is kifogásolta, vitatva a lehallgatások jogszerűségét és azok igazságtartalmát. A konzervatív kormánytöbbség felháborodásának kezelése érdekében az Európai Bizottság Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közreműködésével egy speciális ügyészség felállítását javasolta a macedónoknak.
Az így létrejött Különleges Ügyészi Hivatal (KÜH) feladata
nemcsak a lehallgatás teljes körű kivizsgálása lett, hanem egy új jogrend kidolgozása annak érdekében, hogy a macedón polgárok visszanyerjék a demokratikus intézményekbe vetett bizalmukat.
A KÜH élére az addig ismeretlen bírót, Katica Janevát nevezték ki.
A cikk felhívja a figyelmet arra, hogy a KÜH az áttekintett lehallgatási anyagok fényében számos politikust, illetve az előző kormányhoz köthető titkosszolgálati vezetőt is börtönbe jutatott.
Mindez teljesen átrajzolta az ország politikai térképét, elősegítve ezzel a szocialista Zaev hatalomra kerülését.
Miután Zaev miniszterelnök lett, a nemzetközi nyomásnak eleget téve Macedónia az alkotmányának módosítására kényszerült, és a görög érdekeknek alárendelve Észak-Macedóniára változtatta az ország nevét.
A szocialista kormány döntéseinek legitimációjával, illetve a különleges ügyészég politikai hatalomgyakorlásával szemben a legnagyobb politikai „ellenállás" Gjorge Ivanov akkori államfőtől érkezett, aki nem volt hajlandó aláírni az alkotmány módosítását. Azonban kihasználva az európai szintű támogatással rendelkező Janeva ügyész politikai mozgásterét,
a szocialista támogatással május közepén hivatalba lépett új államfő, Stevo Pendarovski már fenntartások nélkül aláírta a kérdéses rendelkezéseket.
A legutóbbi fejlemények viszont egy újabb fordulatot mutatnak, amely befolyással lehet a Zaev-kormány sorsára is: hetekkel ezelőtt egy ismert macedón televíziós kommentátort, Bojan Jovanovskit zsarolás vádjával letartoztatták. A vád szerint
a Janeva hivatalából kikerülő lehallgatási anyagok mentén 8 millió euró összeggel zsarolták volna meg Észak-Macedónia legtehetősebb vállalkozóját, Jordan Kamchevet.
Az Imperóként elnevezett ügy nagyfokú közfelháborodást váltott ki, a kedélyeket pedig az is tovább fokozta, hogy a speciális főügyész asszony fiáról kiderült, hogy a letartoztatott Bojan Jovanovski karitatív szervezetének a vezetője. Janeva felelősségének tagadása mellett azonban benyújtotta lemondását, bár addig marad a helyén, amíg utódját ki nem nevezik.
A La Veritá újság állítása szerint a birtokukba került egy olyan videó- és lehallgatási felvétel, amely egyértelműen bizonyíthatja a letartoztatott Jovanovski és Janeva ügyész kapcsolatát. A macedón ügyészség rendelkezésére álló felvételeken látható egyfelől a zsarolási összegnek egy része, másfelől Jovanovski távozása a házi őrizetben lévő macedón vállalkozótól. A hangfelvételekből pedig kiderül, hogy Jovanovski a pénzösszeg átadásával egyben ígéretet tesz a házi őrizetből való szabadulásra, amely másnapra meg is történt.