Li, akit a Hszinhua jelentésében "hűséges kommunista harcosnak", illetve a "Kommunista Párt és az állam kiemelkedő vezetőjének" nevezett, 1987 és 1998 között töltötte be a miniszterelnöki posztot a távol-keleti országban.
Megítélése máig vitatott amiatt, hogy
az 1989-es Tienanmen téri demokráciapárti diáktüntetések során a kemény kéz politikájának támogatója volt,
és 1989. május 20-án ő hirdette ki a hadiállapotot, mely később lehetővé tette a hadsereg bevetését a tüntetők ellen.
Sokan azért hibáztatják, hogy
az ő kemény hozzáállása mérgesítette el egyre jobban az indulatokat, és vezetett végül a június 4-én bekövetkezett vérontáshoz.
A pekingi vezetés utasítására a kínai hadsereg 1989. június 4-én nekilátott a Peking központjában található Tienanmen tér kiürítésének, miután azt április óta elfoglalták a demokratikus változásokat követelő tüntetők.
Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát,
de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos táviratában tízezer halottról írt.
Kínában az eseményekkel kapcsolatos megemlékezéseket és megnyilvánulásokat szigorúan tiltják.