A diszkriminatív ukrán nyelvtörvényről tárgyalt az ENSZ Biztonsági Tanácsa

2019.07.17. 14:30

Az ukrán nyelvtörvényről tárgyalt július 16-án, európai idő szerint az esti órákban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) New Yorkban. Az ülés előre borítékolható módon határozat elfogadása nélkül ért véget, mégis érdemes felidézni, miként vélekedtek erről a kárpátaljai magyarság számára létfontosságú kérdésről a nagyhatalmak. Kijelenthető, hogy Oroszországot leszámítva a BT-ben gyakorlatilag senkit sem érdekelt az ukrajnai kisebbségek – köztük a helyi magyarok – sanyarú, és napról-napra romló helyzete. Moszkvát persze leginkább az orosz kisebbség gondjai aggasztják.

Ahogy az Origo beszámolt róla, kedden lépett részben hatályba a súlyosan diszkriminatív ukrán nyelvtörvény.

A nyelvtörvény témáját az ENSZ BT-ben Oroszország tűzte napirendre.

A moszkvai vezetés álláspontját közvetítve, Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a jogszabály ellentétes a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló valamennyi egyezménnyel, és nem egyéb, mint az ország erőszakos ukránosítása.

Hozzátette, a nyelvtörvényt általános konszenzus nélkül, politikai okokból fogadták elírja a Kárpátalja hetilap online kiadása az UNIAN ukrán hírügynökség információira hivatkozva.

Rosemary DiCarlo, az ENSZ főtitkárának politikai kérdésekben illetékes helyettese jelentésében többek között arról beszélt, az Egyesült Nemzetek Szervezete ragaszkodik a nemzeti kisebbségek jogainak és nyelvének védelméről rendelkező jogszabálytervezet kidolgozásához. Ebben támogatta őt Lamberto Zannier, az EBESZ kisebbségi főbiztosa.

Jonathan Cohen, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy országa támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Emlékeztetett egyebek mellett a krími tatárokkal és más kisebbségekkel szembeni erőszakra, illetve felszólította Oroszországot a fogságba esett ukrán hadi tengerészek mielőbbi szabadon bocsátására.

A Franciaországot képviselő Francois Delattre elítélte Oroszország döntését, hogy orosz útlevelet ad a Donyec-medence megszállt területein élőknek, megjegyezve, hogy ez összeegyeztethetetlen a minszki megállapodásokkal.

Jonathan Allen, Nagy-Britannia állandó képviselője az ENSZ-ben arról beszélt, a Legfelső Tanácsnak az ukrán nyelvre vonatkozó határozata feltételezi, hogy a jövőben a kisebbségek jogairól is határoznak. Hangsúlyozta egy ilyen törvény elfogadásának szükségességét.Christoph Heusgen Németország részéről úgy vélte, eleve nem szükséges tárgyalni az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a nyelvtörvényről.

Az Ukrajnát képviselő Volodimir Jelcsenko az eddigi kijevi állásponttal egybehangzóan most is azt hangsúlyozta elsősorban, hogy a nyelvtörvény belügy, s nem szükséges megvitatni azt a BT ülésén.

Szerinte Oroszország célja a kérdés napirendre tűzésével az volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon Ukrajnára és elterelje a figyelmet más kérdésekről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK