Szijjártó Péter: Soha nem voltak olyan jók a magyar-kínai kapcsolatok, mint most

VANG Ji; SZIJJÁRTÓ Péter
Budapest, 2019. július 12. Vang Ji kínai külügyminiszter (b) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai-magyar Egy övezet, egy út munkacsoport második ülésének megnyitóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. július 12-én. MTI/Soós Lajos
Vágólapra másolva!
Magyarország közepes méretű ország, amelynek rendkívül nyitott gazdasága van, és e gazdaság teljesítménye szempontjából jó hír, hogy a világgazdasági változásokban nagy szerepet vállaló Kínával a kapcsolatok a kölcsönös tisztelet talaján állnak, és soha nem voltak olyan jók, mint most – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Budapesten, a kínai kollégájával tartott sajtótájékoztatóján.
Vágólapra másolva!

Szijjártó Péter kínai partnerével, Vang Jível tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: rendkívül jók a magyar-kínai politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Sokat dolgoztak ezért, az együttműködés Kínával Magyarország érdeke, ezért ezt „nem adjuk fel” – hangoztatta.

Vang Ji kínai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai-magyar Egy övezet, egy út munkacsoport második ülésének megnyitóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. július 12-én Forrás: MTI/Soós Lajos

A magyar diplomácia vezetője kifejtette:

A kínai cégek továbbra is vonzó befektetési célpontként tekintenek Magyarországra, beruházásaikkal új technológiákat hoznak Magyarországra, amivel nagymértékben segítik a magyar gazdaságot a dimenzióváltás sikerességében – hívta fel rá a figyelmet.

Továbbá kiemelte:

Magyarországon minden cégre azonos szabályok vonatkoznak, itt egyetlen céget sem érhet diszkrimináció a nemzetisége miatt.

A tárcavezető felidézte: Magyarország volt az első EU-tagállam, amely aláírta az Egy övezet, egy út stratégiához kapcsolódó kétoldalú megállapodást, a kezdeményezésre „az új eurázsiai együttműködés alapjaként tekintünk”.

Európa érdeke a lehető legszorosabb és leghatékonyabb együttműködés Kínával

– tette hozzá.

Mint elmondta, a stratégia és a keleti nyitás a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, és komoly lehetőséget jelent, hogy újabb külgazdasági sikereket érjünk el.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret nyitottak az Eximbanknál.

– sorolta az eredményeket.

Megjegyezte: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére vonatkozó hitelszerződés tekintetében a legfőbb kérdésekben egyetértésre jutottak, remélhetőleg a végső hitelbírálati döntés mielőbb megszületik.

Kérdésre a külügyminiszter közölte: a kelet-közép-európai országok és Kína 17+1 formátumú együttműködése magyar, közép-európai és európai uniós érdekeket szolgál.

Képmutatásra vall, hogy ezzel kapcsolatban az a vád hangzik el, hogy megbontják az európai egységet, miközben ilyen vádak nem jelennek meg, amikor nyugat-európai vezetők találkoznak kínai vezetőkkel

– mondta, ezt követően hozzáfűzte:

Vang Ji kiemelte: Magyarország és Kína minden nemzetközi fejlemény ellenére mindig megértette, tisztelte egymást, kapcsolataik stabilabbak, együttműködésük intenzívebb, mint valaha.

Kifejtette: Kína szerint minden ország mérettől függetlenül fontos szereplője a nemzetközi közösségnek.

A bizonytalanság és nemzetközi instabilitás korában Magyarország mindvégig kiállt Kína mellett, megbízható partner, ezért Kína továbbra is támogatja Magyarországot

– közölte, majd hozzátette: a magyar-kínai kapcsolatok kiváló példája annak, hogy különböző méretű és berendezkedésű országok is baráti kapcsolatokat ápolhatnak.

Úgy vélte, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját kihasználva új lendületet kell adni a magyar-kínai stratégiai partnerség építésének.

– hangsúlyozta.

Kérdésre a kínai tárcavezető elmondta: a 17+1 együttműködés mára olyan keretrendszerré nőtte ki magát, amely már több szakterületen eredményt hozott.

Ugyancsak kérdésre a kínai külügyminiszter tiltakozását fejezte ki, amiért az Egyesült Államok fegyvereket adna el Tajvannak.

Felszólította Washingtont, hogy „ne játsszon a tűzzel” Tajvan kérdésében.