Nem is gondolnák, milyen szorosak a magyar-izraeli kapcsolatok

Az Antal József Tudásközpont által kiadott, Magyar emlékek Izraelben – című kötet azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális nyomokat mutatja be, amelyek Magyarországról, sőt a történelmi ország területéről eredtek, és a Közel-Keleten, Izraelben vertek gyökeret.

Az Antall József Tudásközpont Könyvműhelyének legújabb kiadványa Novák Attila és Shiri Zsuzsa Magyar emlékek Izraelben című kötete azokat az izraeli történelmi eseményeket, társadalmi csoportokat, településeket, keresztény emlékhelyeket, kulturális nyomokat mutatja be, amelyek Magyarországról, sőt a történelmi ország területéről eredtek, és a Közel-Keleten, Izraelben vertek gyökeret. A könyvhöz Semjén Zsolt. miniszterelnök-helyettes írt bevezetőt.

Nemcsak egyes magyar ajkú és kultúrájú emberek alijáztak, tértek meg őshazájukba, a zsidó államba, hanem

teljes magyar haszid vagy pionír közösségek is, írók, költők, zenészek, építészek nemzedékei, akik mind-mind saját arcukra akarták formálni új hazájukat.

Ezt a „magyar arcot" keresték, találták meg és mutatják be a kötet szerzői. A könyv fotóit Danziger Dániel készítette.

Átfogó képet kapunk Magyarország és Izrael viszonyáról a kiadványban Forrás: Origo

Az Antall József Tudásközpont Könyvműhelye 2015-ben hívta életre a „Magyar emlékek" című rendhagyó könyvsorozatát (Magyar emlékek Csehországban, Magyar emlékek Lengyelországban), amely gazdag képanyaggal és érzékletes leírással illusztrált útikönyv formájában mutatja be hazánk és az adott ország közötti – az akár sokak által nem ismert, mégis szoros – köteléket.

A kötet történelmi áttekintéssel indul, amelyben megvizsgálják, hogy magyar szempontból, miért fontos a Szentföld.

Külön foglalkoznak a magyar keresztény uralkodók és a Szentföld kapcsolatával, az ehhez kapcsolódó műemlékek bemutatását régiók szerint végzik el.

Az északi területek felől haladnak a déliek felé, és hosszabban foglalkoznak több magyar emléket felvonultató várossal, elsősorban Jeruzsálemmel és Tel-Avivval.

Külön fejezetben tárgyalják a magyar alapítású palesztinai-izraeli kollektív településeket, a kibucok és a mosávok világát: a létrejöttüket és fejlődésüket ugyanis nagyon jelentős magyar hozzájárulás segítette. A kiadványban külön kitérnek a magyar szellemi nyomokkal, így az újságokkal, klubokkal és egyesületekkel, folytatják a rabbikkal és közösségeikkel, majd a mai magyar Izraelre is vetnek egy pillantást.