Svédországban kezdeményezték Julian Assange őrizetbe vételét

London, 2018. január 11. 2017. május 19-én Ecuador londoni nagykövetségének erkélyén készített kép Julian Assange-ról, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál ausztrál alapítójáról, aki 2012 júniusától rejtőzködik a dél-amerikai ország londoni külképviseletén, mert attól tart, a brit hatóságok kiadnák őt az Egyesült Államoknak. Az ecuadori külügyminiszter 2018. január 11-én közölte, hogy hazája állampolgárságot adott Assange-nak. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Újraindították a nyomozást Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen Svédországban nemi erőszak gyanújával, ezért hétfőn az ügyészség kezdeményezte a letartóztatását - közölte honlapján a svéd vádhatóság. 

Továbbra is fennáll annak az alapos gyanúja, hogy az ausztrál internetes aktivista nemi erőszakot követett el. Assange-ot még május elején egy londoni bíróság 50 hét börtönbüntetésre ítélte, mert megszegte a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit, amikor később nem jelent meg a bíróságon, mert akkor már Ecuador londoni nagykövetségén élt menekültként. Összesen hét évet töltött a nagykövetségen.

2017. május 19-én Ecuador londoni nagykövetségének erkélyén készített kép Julian Assange-ról, a WikiLeaks alapítójáról Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

"Ha a bíróság elrendeli az őrizetbe vételt, európai letartóztatási parancsot fogok kiadni ellene, hogy adják át Svédországnak" - tudatta Eva-Marie Persson főügyészhelyettes.

Assange kiadatását már az Egyesült Államok is kérte, mivel a hatóságok szerint összejátszott a hadsereg hírszerzési elemzőjeként dolgozó Bradley Manninggel, és hozzá köthető az a 2010-es számítógépes támadás, amikor az amerikai kormányzati számítógéprendszerről

több százezer titkosított információt loptak el és szivárogtattak ki

- köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat. Assange állítólag jobban fél attól, hogy az Egyesült Államoknak adják ki, mint attól, hogy Svédországba kell mennie.

Persson hangsúlyozta, hogy a brit hatóságok feladata eldönteni, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelmet tartják előrébb valónak. A svéd ügyészség közleménye arra is kitér, hogy az őrizetbe vételt egyelőre nem rendelték el. Erről az uppsalai bíróság hivatott dönteni.