Meghalt a világ legidősebb embere, Appaz Iljev 123 éves volt

Appaz Iliev, legidősebb ember, Oroszország, 123 év
Appaz Iliev 123 éves korában halt meg
Vágólapra másolva!
123 éves korában meghalt a világ legidősebb embere. A férfi nyolc gyereket nevelt fel, és népes családjával a hosszú élet titkát is megosztotta – írja a Daily Mail.
Vágólapra másolva!

Az orosz nyugdíjas azt állította magáról, hogy ő a legidősebb ember, 123 éves korában halt meg.

Appaz Iljev Ingus Köztársaságban élt, ami Oroszország autonóm köztársasága, Grúzia közelében.

A férfi állítása szerint az utolsó cár uralkodása alatt született 1896 márciusában.

A két világháború után az élete nagy részében pásztor volt. A születését igazoló papírokat azonban elvesztette, így valós életkorát nem lehet ellenőrizni.

A legöregebb ember, aki igazolni tudta a születését is, az amerikai Sarah Knauss, aki 1999-ben, 119 évesen és 97 naposan halt meg.

Vannak, akik szerint a francia Jeanne Calment élt a legtovább. A nő 1997-ben halt meg, állítólag 122 évesen és 164 naposan, de az ő születési adatai sem hivatalosak.

De rajtuk kívül is többen követelték már maguknak – vagy haláluk után családjuk – a legtovább élő ember címét. Például a japán Jiroemon Kimura, aki 2013-ban halt meg 116 évesen és 54 naposan, a szintén japán Kane Tanaka, aki 116 évesen és 127 naposan halt meg, illetve 2018-as halála után a 117 éves Chiyo Miyako is.

Appaz Iljev a hosszú élet titkát a 11 órás alvásban látja.

Mindennap este hétkor nyugovóra tért, miután hatkor beterelte az állatokat.

Az orvosokat és a gyógyszereket is kerülte élete során, bár 121 évesen szürke hályoggal megműtötték a szemét.

(A férfiról és életéről fotókat ezen a linken talál.)

Iljev csak saját termesztésű zöldségeket evett, és a húst is az egyik közeli faluból szerezte be.

Inni csak tejet, illetve friss forrásvizet ivott.

Appaz Iljev korábban elmesélte, hogy harcolt 1917-1922 között a polgárháborúban, de 45 évesen már túl öregnek találták, hogy a II. világháborúban is harcoljon, ezért traktorvezetőnek állt.

1944-ben Kazahsztánba deportálták, de szerencsésen túlélte azt is.

A férfinek 8 gyerektől 35 unokája, 34 dédunokája és számtalan ükunokája született.

Az ismerősei szerint Appaz Iljev egy nagyon szerethető idős ember volt, aki szerette az életet.