53-szoros életfogytiglanit kapott a törökországi merénylet egyik szervezője

Reyhanli, Törökország, merénylet, robbantás, 2013
Többszörös életfogytiglanra ítélték Törökországban egy 2013-as robbantásos merénylet egyik szervezőjét
Vágólapra másolva!
Többszörösen súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte hétfőn egy török bíróság az 53 halálos áldozatot követelő 2013-as reyhanli robbantások egyik szervezőjét, Yusuf Nazikot - jelentette szerdán az Anadolu török hírügynökség.
Vágólapra másolva!

A férfit az állam egységének és integritásának megsértése, valamint szándékos emberölés vádpontjában találták bűnösnek.

Nazik a halálos áldozatok számával megegyező, 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kapott.

A férfit a török hírszerzés tavaly szeptemberben a nyugat-szíriai Latakiában fogta el és szállította Törökországba.

Az Anadolu akkori beszámolója szerint Nazik tartotta a kapcsolatot a támadás kiterveléséért a török hatóságok által felelőssé tett szíriai hírszerzéssel, és

ő irányította a merénylet tényleges végrehajtóit is.

A férfi a kihallgatása során beismerte, hogy részt vett a robbantások szervezésében. Vallomása alapján

a szíriai hírszerzés adta a parancsot a robbantásra.

Nazik azt is elmondta, hogy a támadást a barátaival együtt követte el, valamint ő biztosította Szíriából a két robbanószerkezet Törökországba juttatását és végleges elhelyezését.

2013. május 11-én a dél-törökországi Reyhanliban

két autóba rejtett pokolgép robbant fel néhány perces eltéréssel.

Az egyik kocsi a polgármesteri hivatal épülete, a másik a száz méterrel odébb található helyi postafiók előtt repült levegőbe. Ez az incidens volt a 2015. októberi ankarai kettős öngyilkos merényletig Törökország legsúlyosabb terrortámadása.

A támadás miatt kilenc másik elkövetőt már korábban elfogtak és felelősségre vontak a török hatóságok.

Őket szintén 53-szorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

A török kormányzat a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás érdekében törölte az alkotmányból. Helyette vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti a rab sorsát.

Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban a fegyenc - magaviseletétől függően -

legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet.

A hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén ez 24 év.

Ezt a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért lehet kapni. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával találkozhat naponta egy órát.