Az iszlám szakértőjeként ismert Amélie M. Chelly szerint már jóval a szíriai polgárháború előtt
megkezdődött a nyugati társadalmakban a migráns hátterűek radikalizálódása.
Ez azonban csak a polgárháború okozta migrációs válság miatt került igazán a reflektorfénybe.
A radikalizálódás egyik fő oka, hogy
az Iszlám Állam már kiterjesztette az utánpótlási toborzását a nyugati, nem muzulmán társadalomra is.
Célpontjaik főleg a nyugati fogyasztói társadalmakból kiábrándult, periférián élő fiatalok, akik döntően harmadik világbeli bevándorlók leszármazottjai.
Az iszlamisták ugyanis hamar felismerték, hogy a mindenféle ideáltól megfosztott fiatalokat könnyen lehet radikalizálni.
Az Iszlám Állam így ügyesen alkalmazkodott a kor kommunikációs kihívásaihoz,
és kialakított egy keleti és nyugati irányú propagandagépezetet.
Ezzel különböző társadalmi csoportokat (például külvárosokban élő fiatalokat, egyedülálló nőket) céloznak meg.
Az iszlamisták minden célpont felé a „mártírhalál” dicsőségét kívánják reklámozni,
más-más motivációval.
Régebben a terroristák a halált inkább egy veszélyként látták, és el akarták kerülni, ezért a támadásnál egyben a lehetséges menekülési útvonalat is megtervezték.
A nyugati iszlám mai fanatikus követői azonban a halálban egy boldogabb élet reményét látják, így ők nem számolnak a meneküléssel, hanem inkább mártírhalált halnak.