Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ügyészségi vizsgálat feladata lesz kideríteni, hogy mi okozta a párizsi Notre-Dame-ban keletkezett tüzet.
Első körben nem merült fel sem gyújtogatás, sem terrorcselekmény lehetősége,
a nyomozás hivatalosan gondatlanság miatt indult.
A francia főváros egyik jelképében a hétfő kora esti órákban keletkezett tűz valószínűleg azon az állványzaton, amit épp a tető, azon belül is a leomlott huszártorony restaulásához állítottak fel. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi okozhatta a tüzet az állványzaton, mindenesetre onnan gyorsan átterjedtek a lángok a világhírű székesegyház tetejére. Először összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, majd a teljes tetőszerkezet odaveszett.
Nem voltam messze az épülettől, amikor észrevettem a füstöt. Először azt hittem, hogy ez a Hotel Dieu, de aztán megértettem, hogy a székesegyház lángol.
Amikor a Notre-Dame-hoz értem, tudtam, hogy nagy a baj, mondta Olivier De Chalus, a székesegyház önkénteseinek vezetője.
A környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Az emberek az utcákon gyűltek össze, sokan sírtak, mások az Üdvözlégy, Máriát és más egyházi dalokat kezdték el énekelni.
A tűzoltók késő éjszaka jelentették be, hogy az épületet sikerült megmenteni a teljes összeomlástól, de
gyakorlatilag csak az alapszerkezet maradt meg.
Sokáig komolyan kellett számolni azzal a veszéllyel, hogy az esetlegesen elégő harangkötelek miatt leszakadnak a harangok, amik a súlyuktól fogva valószínűleg a két harangtorony összeomlását okozhatták volna.
A teljes veszély még mindig nem múlt el,
kedden reggel is folyamatosan locsolták a tornyokat, és igyekeztek lehűteni az izzó falakat.
A Notre-Dame kegytárgyai egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében lévő Kincstárban. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Franciaország mellett áll, hogy segítsen megmenteni és helyreállítani ezt a felbecsülhetetlen kincset, ami 1991-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára – írta Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója. Az UNESCO azonnal csatlakozik az újjáépítésre frissen elindult nemzetközi adománygyűjtéshez.
Az egyik leggazdagabb francia család, a Pinault, máris
százmillió eurót ajánlott fel
a helyreállításra. A japán kormány is jelezte, hogy hozzájárulnak a restaurálás költségeihez. Miközben a teljes károk feltárása sem kezdődhetett még meg, egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy senki ne számítson gyors újjáépítésre. Ahhoz, hogy az épület újra régi pompájában ragyoghasson,
a munka akár évtizedekig is eltarthat.
A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve. 1230-tól jelentősen átépítették.
A forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, és az érseki palotát romba döntötték.
Később Eugene Viollet-le-Duc építész 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.
A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.
A Notre-Dame Párizs egyik jelképének számít, évente körülbelül 13 millióan keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.
