Kigyulladt a Notre-Dame, leomlott a huszártorony, a templom egy része megsemmisült

Párizs, 2019. április 15. Tűzoltók próbálják megfékezni a párizsi Notre Dame székesegyház tetőszerkezetét emésztő lángokat 2019. április 15-én. A tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkezett és onnan terjedt tovább. MTI/EPA/Julien De Rosa
Vágólapra másolva!
Hétfőn kora este kigyulladt a párizsi Notre-Dame székesegyház. A tűz hatalmas pusztítást okozott a kereszténység egyik legnagyobb jelképében: a tetőszerkezet kétharmada megsemmisült, a huszártorony leomlott. Veszélyben voltak a harangtornyok is. Éjfélkor azt jelentették be, hogy ezek végül megmenekültek, de az épületből szinte csak az alapszerkezet maradt. Sokáig úgy nézett ki, hogy a tüzet nem tudják megállítani. A lángok már nem terjednek tovább, de a tűzoltók továbbra is oltják az épületet. Az ügyészség egyelőre gondatlanság miatt nyomoz, eddig nem merült fel, hogy gyújtogatás történt volna. A Notre-Dame a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik jelképe. A tűzről élőben itt tudósítottunk.
Vágólapra másolva!

A gótikus Notre-Dame székesegyházban, a francia főváros egyik jelképében a kora esti órákban keletkezett a tűz, a lángok a világhírű székesegyház felső részében pusztítottak. A tűz következtében

összeomlott a felújítás alatt álló katedrális kúp alakú tornya, a huszártorony, és a teljes tetőszerkezet odaveszett.

A világörökség részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák. A hírek szerint a restaurálás elsősorban a leomlott huszártornyot érintette, a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Wagner

A környéken lakókat kimenekítették arra az esetre, ha beomlana a székesegyház. Az emberek az utcákon gyűltek össze, sokan sírtak, mások az Üdvözlégy, Máriát és más egyházi dalokat kezdtek el énekelni.

A tűzoltók 18 vízsugárral kezdték el oltani a lángokat, késő éjszaka jelentették be, hogy az épületet

sikerült megmenteni a teljes összeomlástól, de gyakorlatilag csak az alapszerkezet maradt meg.

A székesegyház nyugati részében álló két harangtorony is megmenekült – mondta Jean-Claude Gallet, a párizsi tűzoltóság vezetője a helyszínen, aki szerint a tűzoltók majdnem egy órán át vizsgálták át elemlámpákkal az északi torony tetőszintjeit. Korábban komolyan tartottak attól, hogy a harangkötelek elégnek, a harang leszakad, és ettől az épület összedől.

Gallet szerint a tűzoltási munkálatok továbbra is tartanak, s még mindig fennáll a veszélye annak, hogy egyes belső szerkezeti elemek összeomolhatnak. Elmondta, hogy a tetőszerkezet kétharmada elpusztult, és az éjszaka folyamán igyekeznek majd lehűteni a felhevült épületet. Ugyanakkor a tüzet sem oltották még el teljesen, a televíziós közvetítésben még egy órakor is látszottak az izzó falak és a helyenként feltörő lángok.

André Finot, a Notre-Dame székesegyház szóvivője korábban elmondta, hogy a kegytárgyak egyelőre biztonságban vannak a sekrestyében lévő Kincstárban. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a megmenekült relikviák között van Szent Lajos király tunikája és Krisztus töviskoronája is, amelyet a hagyomány szerint Szent (IX.) Lajos gyűjtött be a Szentföldről.

Legalább egy tűzoltó súlyosan megsérült a munkálatokban, más sérültről nincs hír.

A párizsi ügyész hivatalosan is nyomozást indított az ügyben, egyelőre gondatlanság miatt. Az MTI szerint a vádhatóság kizárta a gyújtogatást, illetve egy esetleges terrorcselekményt.

Világszerte megdöbbenésüket fejezték ki politikusok, egyházi és közéleti személyiségek. Szijjártó Péter külügyminiszter többek között azt írta:

Együttérzését fejezte ki Erdő Péter bíboros is.

Donald Trump amerikai elnök szerint a Notre-Dame Franciaország és az egész európai kultúra jelképe.

– mondta Trump egy Minnesotában rendezett eseményen.

– hangsúlyozta a francia püspöki konferencia szóvivője.

A szentföldi katolikus egyház együttérzését fejezi ki a francia egyházzal – közölte Vadi Abu Nászir, a szentföldi katolikus egyház szóvivője.

Gerd Bacher, a kölni dóm prépostja megdöbbenésének adott hangot a tűzvész miatt. Nyilatkozatában hangsúlyozta: „Együttérzünk a katolikusokkal és minden franciával, együtt gyászolunk velük.” Ugyanerről biztosította őket a londoni Westminster-apátság is.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Franciaország mellett áll, hogy segítsen megmenteni és helyreállítani ezt a felbecsülhetetlen kincset – írta hétfőn a Twitteren Audrey Azoulay, a szervezet főigazgatója. A francia főváros szívében, a Cité-szigeten épült, az UNESCO világörökségi listájára 1991-ben felkerült gótikus székesegyházban hétfőn kora este csaptak fel a lángok.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke Twitter-üzenetében bátorságra buzdította a lángoló, „Európa büszkeségét jelentő katedrális” oltásán dolgozó tűzoltókat.

Emmanuel Macron francia elnök éjfélkor azt mondta: újjáépítik a Notre-Dame-ot. Ehhez nemzetközi adománygyűjtést is szerveznek. A legrosszabbat elkerülték – mondta, de azt elismerte, hogy a csatát még nem nyerték meg.

A Le Figaro emlékeztetett, hogy

Macron elnök kormánya tavaly 2 és félmillió eurót elvont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.

Forrás: MTI/EPA/Julien De Rosa

A kereszténység jelképe

A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve. 1230-tól jelentősen átépítették.

A forradalom viszont jóvátehetetlen károkat okozott.

A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, és az érseki palotát romba döntötték.

Később Eugene Viollet-le-Duc építész 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A Notre-Dame Párizs egyik jelképének számít, évente körülbelül 13 millióan keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.