Migránsáradat: teljes összeomlás jöhet Dániában

2019.04.18. 12:03

2065-re Dániában kisebbségbe kerülhetnek az őshonos dánok, ha a jelenlegi népesedési tendenciák folytatódnak. Az országban súlyos gazdasági válság lehet, ha nem sikerül felgyorsítani a bevándorló hátterű emberek integrációját a munkaerőpiacra, mivel egyelőre csupán a migráció költségoldalát látni Dániában, előnynek semmi nyoma.

Az utóbbi időszakban Dániáról azt a képet próbálják egyesek kialakítani, hogy a migránsokkal szemben meglehetősen ellenséges magatartást folytat. Ez a kép azonban teljesen hamis, mivel az észak-európai országban a migrációnak meghatározó szerepe van abban az átalakulásban, ami egyre inkább veszélybe sodorja a jóléti állam működését.  Most több szegmens alapján mutatjuk be, hogyan is alakította át a migráció Dániát, és mi várhat rá a jövőben. 

Kisebbségbe kerülhetnek a dánok

Az ország lakossága 1960-ban még csak 4.580.708 fő volt, mára pedig 5.768.712 főre növekedett. Ez a jelentős többlet nagyrészt a bevándorlásnak volt köszönhető. A Dán Statisztikai Hivatal számításai szerint 2060-ra az országnak 507 ezer nem nyugati bevándorló lakója lesz, valamint 342 ezer olyan személye, akik nem nyugati országból származó ember leszármazottja. Ezekben a számokban azonban csak az első generációs bevándorlók szerepelnek, mivel a másodgenerációsakat már dánoknak tekintik. Abban az esetben, ha a mostani népesedési tendenciák állandósulnak, akkor várhatóan 2065-re a dánok etnikailag kisebbsége kerülnek majd az országban.

A jóléti állam alkonya

Egy 2017-es statisztikai jelentés szerint a Dániában lévő migránsoknak csupán a fele rendelkezett munkaviszonnyal (a férfiak 53 százaléka és a nők 45 százalék). Azonban ha a nemzetiségi bontást is megnézzük, akkor kiderül, hogy a libanoni, szíriai, szomáliai és iraki migránsok körében jóval alacsonyabb a dolgozók aránya, mint más nemzetiségűek esetében. Egy 2016-os elemzés pedig azt mutatta, hogy a nem nyugati migránsok 41,5 százaléka használta ki teljesen a dán állam jóléti szolgáltatásait, míg az őshonos dánok körében ez az érték csupán 17,5 százalék volt. Egy évvel később pedig egy olyan adat látott napvilágot, miszerint hét év alatt 82 százalékkal nőtt a dán jóléti rendszerben az ellátott nem nyugatiak aránya. Mindezek a számok egyértelműen mutatják, hogy a migráció hosszú távon véget vet majd a dán jóléti államnak.

Migránsok a padborgi vasútállomáson, DániábanForrás: AFP/Claus Fisker

Oktatási különbségek

Ha az oktatás területét nézzük, akkor ott is jelentős különbségek láthatóak a bevándorlók és az őshonos dánok teljesítménye között. A férfi bevándorlók 49, míg a bevándorló nők 70 százaléka tudta csak befejezni a tanulmányait azon a területen, ahol korábban elkezdte. Ugyanezek az arányok a dán férfiak körében 73 százalék, míg a nőknél 81 százalék. Mindezek mellett az is kiderült, hogy a záróvizsgákon a dán diákok sokkal jobb eredményt érnek el, mint a bevándorlók. Egy 2018-as oktatási minisztériumi jelentésből pedig az derült ki, hogy a harmadik generációs bevándorlók is sokkal rosszabbul szerepelnek a különféle teszteken, mint az őshonos dán diákok.

Ötmilliárd dollár a migránsokra

A dán pénzügyminisztérium 2018. februári jelentése szerint 2015-ben a nem nyugati bevándorlókra körülbelül 5 milliárd dollárt költött az állam. Ez a szám azonban csak a bevándorlókhoz közvetlenül kapcsolódó állami költségvetésekre vonatkozik. Nem foglalja magába a bűnüldözésre, az iskolákra, a társadalombiztosítási igazgatásra és egyéb kiegészítő ügyekre fordított további közvetett közpénzeket, amelyek a nem nyugati bevándorlók jelenléte miatt keletkeztek. Egyértelmű, hogy hosszú távon nem lehet ezeket a kiadásokat fenntartani. 

A bűnözési statisztikák szerint 2017-ben a nem nyugati férfi bevándorlók körében a bűnözési ráta 145 százalékkal volt magasabb, mint a dán férfiak körében. Persze ezzel a statisztikai adattal is óvatosan kell bánni, mivel a harmadik generációs bevándorlók körében elkövetett bűneseteket már nem a bevándorlók közé számolják. A legnagyobb bűnözési ráta a szomáliai, iraki, marokkói és pakisztániak körében mérhető.

A migránsok nem tisztelik a dán értékeket

A dániai bevándorlók körében még 2006-ban végeztek több közvélemény-kutatást, de már akkor is megdöbbentő eredmények születtek. A fiatal felnőtt muzulmánok vallásosabbnak bizonyultak, mint a szüleik. A vallásos fiatalok szerint a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozató a vallási szabályok és hagyományok figyelembevétele miatt. A dániai muszlimok több mint egyharmada jobban kötődött a származási országához, mint Dániához. A török és libanoni hátterű migránsok esetében 10 férfi közül négy úgy gondolta, hogy az anyának az az egyedüli feladata, hogy otthon legyen, és gondoskodjon a családról és a gyerekekről. A megkérdezett muzulmánok fele úgy gondolta, hogy Izraelnek nincs joga létezni.

Hazaviszik a bűnöző migránsokat

Mint arról korábban beszámoltunk, a dán parlament, a Folketinget nemrég megszavazott egy törvénycsomagot, amit teljes paradigmaváltásnak tartanak az ország eddigi migrációs politikájában. Az új törvények életbe lépése után ugyanis a migránsok integrációja helyett arra fognak koncentrálni a skandináv országban, hogy inkább hazaszállítsák a bevándorlókat a származási országaikba, amikor csak lehetséges - erről Peter Poornima, a jobboldali Dán Néppárt frakcióvezetője beszélt.

Az egyezség magába foglalja a bűnöző migránsok áthelyezését egy távolabb eső szigetre, az állami integrációs támogatásokból visszavesznek, korlátozzák a családegyesítéseket, a tartózkodási engedélyek ideiglenessé válnak, illetve azok visszavonása könnyebb, meghosszabbítása pedig nehezebb lesz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK