Pompeo az arab országban tett kétnapos látogatása során találkozott Nabíh Berri parlamenti elnökkel, akinek azt mondta,
a Washington által egyébként terrorista szervezetnek tartott síita Hezbollah tevékenysége Libanont is veszélybe sodorja.
Berri, aki egyben az ugyancsak síita, ám mérsékeltnek számító Amal (Remény) párt vezetője, úgy vélte, elsősorban a Hezbollah ellen hozott washingtoni szankciók azok, amelyek károsan érintik az arab ország népét.
Hozzátette azt is, hogy
a Hezbollah azért harcol Izrael ellen, mert a zsidó állam még mindig libanoni területeket tart megszállás alatt.
A szankciók kapcsán Pompeo úgy vélte, a Hezbollah nemrég elindított adománykérő kampánya arra utal, hogy a szervezet - és támogatója, Teherán - elleni megszorítások működnek.
A külügyminiszter találkozott a nyugatbarátnak tartott szunnita Szaad Haríri miniszterelnökkel is.
Haríri irodájának későbbi közleménye szerint a miniszterelnök kiemelte: fontosnak tartja, hogy Washington támogatásáról biztosította Libanon legitim intézményeit.
Palladino tájékoztatása szerint Pompeo tárgyalásokat folytatott Raja al-Hasszán belügyminiszterrel is, mégpedig az arab ország régiós és országon belüli biztonságáról, illetve megvitatták, miként tudja segíteni az Egyesült Államok Libanont a rend és a stabilitás megőrzésében.
Pompeo találkozott Michel Aun elnökkel is, aki leszögezte a külügyminiszternek:
a Hezbollah egy nagy népszerűséggel bíró libanoni párt.
A libanoni elnöki iroda hivatalos Twitter-oldalán hozzátették, Aun számára a legfontosabb az ország nemzeti egységének és a békének a megőrzése.
Az új libanoni kormányban a Hezbollah három tagja is helyet kapott.
A síita (terror)szervezet szóvivője útján azt válaszolta az amerikai külügyminiszter bírálataira, hogy Washington nagy mértékben elfogult Izraellel szemben. A szervezet tévécsatornáján keresztül hozzátette, Pompeo meg akarja osztani az országot.
A külügyminiszter várhatóan szombaton utazik el Libanonból.
Érkezése egybeesett azzal a diplomáciai viharral, amelyet Donald Trump amerikai elnök csütörtöki bejelentése indított el a Golán-fennsík kapcsán.
Trump közölte, hogy
az Egyesült Államok elismeri Izrael fennhatóságát a terület felett. A döntés Libanonban és a többi arab országban felháborodást váltott ki.
Néhány hete az izraeli hadsereg figyelmeztett, hogy a Hezbollah katonai állások kiépítésébe kezdett a fennsík szíriai oldalán.
2006-ban Izrael offenzívát indított a magát Dél-Libanonba befészkelő síita milícia ellen, amelyet azonban nem sikerült elpusztítani.
Izrael és Libanon jogilag máig háborúban áll egymással,
mert a két ország az Izrael 1948-as megalakulása óta kirobbant háborút - amelyet Libanon több arab országgal együtt indított Izrael ellen - a mai napig nem zárta le békeszerződéssel.