Egy ukrán képviselő a NATO-tag Magyarország megtámadásáról beszélt

Ukrán katonák és tankok egy gyakorlaton

Szergej Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő élő adásban fenyegette meg a NATO-tagállam Magyarországot katonai agresszióval. Arról persze nem beszélt, hogy amennyiben Ukrajna megtámadná hazánkat, akkor a NATO 29 tagjával, köztük Kijev legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal találná magát szembe. Az észak-atlanti szövetség 5. cikkelye alapján ugyanis egy NATO-tag fegyveres megtámadása, valamennyi tagállam elleni agressziónak tekinthető. Magyarán: ebben az esetben az észak-atlanti szövetség összes tagállama katonai akciót hajtana végre Ukrajna ellen, ami az ukrán állam megszűnését vonná maga után.

A kormányközeli ukrán politikus a NewsOne nevű televíziós csatorna élő adásában egy telefonáló kérdésére válaszolt rendkívül agresszív hangnemben a Magyarországgal kapcsolatos kérdésre – írja KárpátHír a politnavigator.net ukrán hírportál cikkére hivatkozva, amely a műsor tartalmát szemlézte.

Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő a politikai pályafutását megelőzően a hadseregnél teljesített szolgálatot.

Honvédelmi karrierje csúcspontjának az tekinthető, hogy az Ajdar zászlóalj parancsnoka volt egy ideig.

A NewsOne műsorában egy állítólag Kárpátaljáról telefonáló tévénéző felvetette:

Ukrajna elvesztette a Krímet, keleti megyéinek egy részét, és – véleménye alapján - fennáll a veszély, hogy Kárpátalja is erre a sorsra juthat.

A telefonáló szerint, a Magyarország által a kárpátaljai magyar nemzetiségű tanároknak, orvosoknak és újságíróknak nyújtott „önzetlen" támogatások ezt valószínűsítik.

Jöhet ugyanis egy népszavazás, melyen arról kell majd dönteni, akarnak-e a kárpátaljaiak Magyarországhoz csatlakozni?

– tette fel a provokatívnak szánt kérdést.

A parlamenti képviselő erre azt válaszolta:

ez kizárt, mivel az ukrán haderő kész közbelépni, és a 128-as dandárnak két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon.

The deputy of the Ukrainian Parliament Sergey Melnichuk declared the income 1 trillion Ukrainian hryvnias (39,2 billion USD) #Ukrainepic.twitter.com/0EtmIlviBO

— Nikita Parshukov (@N_Parshukov) October 30, 2016

Arról persze nem beszélt a politikus, hogy

amennyiben Ukrajna megtámadná hazánkat, akkor a NATO 29 tagjával, köztük Kijev legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal találná magát szembe.

Az észak-atlanti szövetség 5. cikkelye alapján ugyanis egy NATO-tag fegyveres megtámadása egy külső hatalom által, valamennyi tagállam elleni agressziónak tekinthető.

Magyarán:

ebben az esetben az észak-atlanti szövetség összes tagállama katonai akciót hajtana végre Ukrajna ellen, ami az ukrán állam megszűnését vonná maga után.

Az elméletileg Nyugat-barát kijevi nacionalista kormánynak az EU-tagság elérése mellett – legalábbis papíron – az a legfőbb célja, hogy a NATO-hoz is csatlakozhasson. (Ez egyébként addig nem lehetséges, amíg ukrán területek, így a Krím és a Donyec-medencéje idegen, azaz orosz katonai megszállás alatt állnak).

Nem biztos, hogy a csatlakozási folyamat során az a legcélravezetőbb, ha egy NATO-tagállamot fenyeget katonai agresszióval a kijevi kormányközeli politikus, ugyanis - valamennyi tagállamhoz hasonlóan -

a felvételnél Magyarország is vétójoggal rendelkezik.

A nemzeti érzelmű budapesti adminisztráció pedig a súlyosan diszkriminatív ukrán oktatási rendelet kapcsán megmutatta, hogy

habozás nélkül él a vétójogával, amennyiben sérülnek a magyar érdekek.

Az ukrán oktatási rendelet ügyében egyként az észak-atlanti szövetség egyértelműen és határozottan Magyarország oldalára állt, felszólítva Kijevet a rendelet módosítására.