Ahogy lapunk is beszámolt róla, Orbán Viktor magyar kormányfő a német Welt am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette: az EPP bevándorláspárti, Fidesz-ellenes tagjai öntudatlanul ugyan, de folyamatosan azon munkálkodnak, hogy az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) elnevezésű frakciója terveinek megfelelően felszalámizzák a Néppártot, annak érdekében, hogy
a májusi EP-választások után ne az EPP, hanem az S&D legyen a legnagyobb frakció.
A magyar kormányfő egyértelművé tette:
itt nem ideológiai konfliktus zajlik, hanem a küzdelem célja az, hogy ki irányíthatja az Európai Uniót.
A felszalámizás taktikája az 1940-es évek magyar történelméből jól ismert, hiszen a kommunisták ezt a módszert használva számolták fel – szovjet segítséggel – a demokratikus pártokat.
Nyilvánvalóan a nyugat-európai baloldal is ezt alkalmazná az EPP tekintetében.
Orbán Viktor szerint
a Fidesz után Silvio Berlusconi pártját, a Hajrá Olaszországot (Forza Italia) tennék ki a konzervatív-centrista pártcsaládból, aztán jöhetnek az osztrákok, majd a szlovének, és így tovább.
A Fidesz és a Forza Italia kizárását egyébként a baloldal már a 2014-es EP-választások után is követelte, tehát nem egy új keletű dologról beszélhetünk, csupán annyi változott, hogy kissé megerősödtek az ilyen hangok, hiszen közben megnőtt a dolog tétje.
Teljesen egyértelmű, hogy az EPP bevándorláspárti, Fidesz-ellenes, tágabb értelemben pedig Közép-Kelet-Európa-ellenes pártjai és politikusai, ha kizárnák az összes bevándorlásellenes, nem nyugati politikai tömörülést, akkor bizony
az EPP nem lehetne többé a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben.
Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósulna, akkor egy olyan helyzet állna elő, amilyenre 2004 óta nem volt példa, nevezetesen, egy baloldali, vállaltan bevándorláspárti személy adná az Európai Bizottság elnöki tisztségét,
Manfred Weber pedig búcsút inthetne az ilyen jellegű ambícióinak.
Utoljára
1999-2004 között vezette baloldali politikus a Bizottságot, Romano Prodi volt olasz kormányfő személyében.
Prodi egyébként az úgynevezett Olajfa-koalíció politikusa volt, amely szövetség tagjai között valamennyi baloldali irányzat, így a kommunisták is megtalálhatóak voltak.
Lássuk csak, melyek azok a névleg jobboldali, konzervatív, keresztény (bármit is jelentsen ez nekik) pártok, illetve a színeikben politizáló eurokraták, akik kizárnák az EPP-ből a Fideszt és a többi bevándorlásellenes pártot:
A teljesség igénye nélkül
a fenn említett néppárti politikai tömörülések és politikusok azok, akik felszalámiznák, majd pedig szétvernék a legsikeresebb konzervatív-centrista pártcsaládot,
az így keletkezett hatalmi vákuumba pedig a szocialisták ülnének bele, így Romano Prodi bukása után 15 évvel
ismét baloldali elnöke lehetne az Európai Bizottságnak a holland Frans Timmermans személyében.
Timmermans bevándorláspárti és Kelet-Európa-ellenes tevékenységét valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni.
Mivel Soros György hűséges katonájának számít, ezért amennyiben a Néppárt felmorzsolása után a különböző bevándorláspárti, baloldali erők megválasztanák őt a Bizottság elnökének, akkor kiszolgáltatná az egész Európai Uniót a milliárdos spekuláns kénye-kedvének.
Ez a gyakorlatban azt eredményezné, hogy
mindenféle korlát nélkül jöhetnének a kontinensre a harmadik világbeli migránsok.