Brüsszel nem megállítani, hanem legalizálni akarja a migrációt

A migránskérdés a 2019-es választási év első számú témája – mondta az európai parlamenti (EP-) választással kapcsolatban Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje (Spitzenkandidat) a bajorországi Passauban, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikai rendezvényén. (Persze, menekültek befogadásáról is beszélt.) Ezzel szöges ellentétben nyilatkozott Brüsszelben Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja. A Néppárthoz tartozó görögországi Új Demokrácia (ND) nevű párt politikusa ugyanis kijelentette: az a tény, hogy a március végére tervezett uniós csúcstalálkozó napirendjén nem szerepel a migráció kérdése, azt igazolja, hogy – szerinte – a migrációs válságnak vége. A – papíron – konzervatív pártcsaládon belül mutatkozó komoly nézetkülönbségekre világít rá Webernek és Avramopulosznak a szöges ellentétben álló kommunikációja. Ez az eset (is) arra enged következtetni, hogy a Néppárt, mint pártcsalád, egyre kevésbé működik normálisan.

A mai napon tartja valamennyi párt Németországban a politikai hamvazószerdának is nevezett, immár hagyománnyá vált eseményt, amelynek keretén belül a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal, és beszédeket mondanak.

A májusi európai parlamenti választások közeledtével a mostani hamvazószerdai gyűlések egyértelműen felértékelődnek.

A bajor Keresztényszociális Unió Passauban tartotta rendezvényét, amelyen – többek között – beszédet mondott Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és egyben csúcsjelöltje a bizottsági elnöki tisztségre.

Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője és csúcsjelöltje az európai parlamenti választásokon, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) hamvazószerdai rendezvényén Passauban 2019. március 6-án Forrás: MTI/EPA/Lukas Barth-Tuttas

Weber kiemelte, hogy az EPP és a CSU három világos üzenetet küld a választóknak a migránskérdés kezeléséről.

Az első az, hogy pontosan tudni kell, ki tartózkodik az EU területén, ezért

gondoskodni kell a külső határ ellenőrzéséről.

A bolgár-török határon épített kerítésről szólva hangsúlyozta:

támogatást, és nem bírálatot érdemelnek azok a politikusok, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy ne a maffia és az embercsempész bandák, hanem az állam és a határvédelmi szervek döntsék el, ki léphet be az EU-ba.

Ez mindenképp váltás 2015-höz képest, amikor Orbán Viktor magyar kormányfő a migrációs válság kirobbanása után elsőként a kontinensen biztonsági határkerítés megépítését rendelte el Magyarország déli határainál.

A magyar és az európai emberek biztonságát szavatoló kerítés megépítése miatt Orbán már negyedik éve a bevándorláspárti erők első számú célpontjának számít.

Határkerítés Hercegszántó térségében Forrás: police.hu

Weber második pontja alapján

az Európai Unió továbbra is fogad menedékkérő migránsokat, korlátozott időre és előre meghatározott létszámú csoportokban.

Erről az egyértelműen a legtöbb vitát kiváltó második pontról ugyanakkor nem közölt részleteket.

Ez arra enged következtetni, hogy

a bajor csúcsjelöltnek nincsenek konkrét elképzelései a migrációs válság kezeléséről, viszont befogadna bevándorlókat,

és politikai lózungokat fogalmaz meg a népszerűség feltételezett növelése érdekében.

A második pont a Néppárt csúcsvezetése és a Fidesz közötti konfliktus legfontosabb része.

Weber harmadik pontja az, hogy tenni kell Afrika fejlődéséért, mert „Európának nem lehet jó jövője, ha Afrikának kaotikusan és rosszul megy a sora”. Ezért – szerinte – helyes a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős CSU-s minisztere, Gerd Müller törekvése egy „afrikai Marshall-terv” összeállításáért.

Ez is csupán nagy általánosságként értelmezető, hiszen Afrika gyarmati létből való részleges felszabadulása, a 60-as évek óta lényegében minden nyugati politikus azt mondja: segíteni kell a fekete kontinensen.

Az „afrikai Marshall-terv” ötlete is évtizedek óta már szerepel a nemzetközi közösség agendájában, a dolog gyakorlatba ültetésére persze még mindig nem került sor.

Röviden az a helyzet, hogy a bajor politikusnak nincsenek önálló ötletei, csak sodródik az események után.

Kiemelt figyelmet igazából csak a Berlinből jövő utasításoknak szentel,

aminek meg is van az eredménye, mert a német szövetségi kormány már negyedik éve nem tudja, és talán nem is akarja kezelni a migrációs válságot.

Ennek következében történelmi mélységben van a CDU és a CSU népszerűsége.

Weberrel szöges ellentétben nyilatkozott Brüsszelben Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja.

Dimitrisz Avramopulosz Forrás: AFP/Thierry Charlier

A Néppárthoz tartozó görög Új Demokrácia (ND) nevű jobbközép párt politikusa közölte:

2018-ban 150 ezer illegális migráns érkezett az Európai Unióba.

Azt Avramopulosz is elismerte, hogy a Spanyolországba és Görögországba jött migránsok száma emelkedett, ugyanakkor kiemelte, hogy tavalyelőtthöz képest összességében csökkent az Európába érkező migránsok száma.

Természetesen „elfelejtette” hozzátenni: a viszonylagos csökkenés annak köszönhető, hogy

Matteo Salvini olasz belügyminiszter bevándorlásellenes intézkedéseinek következtében, 2018-ban 80 százalékkal kevesebb illegális bevándorló jött Olaszországba, mint 2017-ben.

Ezen lényeges információ kihagyása után a görög biztos összehangoltabb uniós megközelítés alkalmazását javasolta.

Fontosnak nevezte, hogy a szabályos és a szükségleteken alapuló migráció legyen az Európai Unióba való belépés fő módja.

A Bizottság hamarosan előterjeszti az EU legális migrációra vonatkozó keretének átfogó értékelését

– emelte ki.

Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak fokozniuk kell a legális migrációval kapcsolatos kísérleti projektek alkalmazását – tette hozzá.

Mindezek a kijelentések arra engednek következtetni, hogy

Brüsszel nem megállítani, csupán legalizálni akarja az illegális migrációt, amely nem kevesebb, hanem több migráns Európába érkezését fogja eredményezni.

Avramopulosz ezt követően újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az a tény, hogy a március végén tervezett uniós csúcstalálkozó napirendjén hosszú évek óta először nem szerepel a migráció kérdése, azt igazolja, hogy a migrációs válságnak vége.

Szerinte a migrációs válság azért szűnt meg(!), mert Brüsszel eddigi migrációs politikája sikeres volt.

Migránsok a Balkánon. A kép illusztráció Forrás: Origo

Ezekkel az állításokkal csupán az a probléma, hogy konkrétan nem igazak.

Brüsszel migrációs politikája totális kudarcot vallott, emiatt pedig nem megszűnt a válság, hanem tovább folytatódik.

Ezt tulajdonképpen Avramopulosz is elismerte, hiszen még a beszéde elején közölte, hogy csak tavaly 150 ezer migráns érkezett Európába.

Az önellentmondásba való kerülése látszólag nem zavarja a görög politikust.

Az sem világos, hogy amennyiben az Európai Néppárt egy nagy közös pártcsalád, akkor ugyanazon időpontban miért mond ellent egymásnak a politikai közösség csúcsjelöltje, és az egyik legfontosabb szakterület biztosa?

Valójában arról van szó, hogy

a Néppárton belül a migrációs kérdésében is többfajta álláspont létezik, amelyek – a várakozásokkal ellentétben – nem közelednek, hanem inkább távolodnak egymástól.

Részben emiatt konfliktusok alakultak ki a pártcsalád keretein belül.

Csupán egy néppárti vezető van, aki a migráció témájában már negyedik éve ugyanazt gondolja és mondja, ez pedig Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor.

Azért támadják Orbánt folyamatosan a bevándorláspárti erők, mert ő a stabil pont, aki képviseli a hagyományos, Nyugat-Európában már kihalófélben lévő kereszténydemokrata és konzervatív értékeket,

amelyek nem a múltat, hanem nagyon is a jövőt jelentik, hiszen, ha az Egyesült Államok, Brazília, Ausztrália és Izrael vissza tudott találni a gyökereihez, akkor ez Európa számára sem lehetetlen.

A kérdés májusban dől el, ez tehát a tétje az elmúlt 40 év legfontosabb európai parlamenti választásának.