Állandó terrorveszély: így teszi tönkre Belgiumot az iszlám

2019.02.04. 15:31

Öles léptekkel halad Belgium iszlamizációja: már a hírszerző szervek is elismerik, hogy a börtönökben komoly veszélyt jelent a rabok radikalizációja, decemberben nem lehet már karácsonyi vásárokat tartani, mert az sérti a muszlim kisebbség érdekeit, és egyre nagyobb méreteket ölt az antiszemitizmus is.

Három embert meggyilkolt és további négy rendőrt megsebesített egy, a börtönben muszlim hitre tért férfi tavaly májusban a belgiumi Liege-ben, miközben éppen 48 órás eltávozáson volt. Ez az eset is világosan mutatja, hogy Belgiumban továbbra is meglehetősen magas a terrorveszély, és a migrációból származó biztonsági kockázat. Mindezt alátámasztja a Belgiumi Állami Biztonsági Szolgálat (VSSE) legfrissebb jelentése is, amiből többek között kiderült, hogy az országnak a dzsihadizmus újabb hullámával kell szembenéznie, valamint a börtönökben folyamatosan zajlik az elítéltek radikalizációja. 

Mára az iszlamizáció teljesen átjárja a belga társadalmatForrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Wiktor Dabkowski

Rejtély, hány potenciális terrorista lehet

A VSSE arról is beszámolt, hogy a következő években folyamatosan figyelemmel kísérik majd azokat, akiket terrorista cselekedetért ítéltek el. A jelentésből nem derült ki, hogy ez hány embert érinthet, de azt tudni lehet, hogy 2018 szeptemberében 130 olyan ember volt börtönben, akiket valamilyen terrorista cselekedet miatt, vagy annak előkészítése gyanújával küldtek rács mögé. Belgium pont a fogvatartott radikálisok közötti kapcsolatok miatt a jövőben is jelentős terrorfenyegetettséggel néz szembe.

Érdekes, hogy a belga hírszerző szervek a nyilvánosságra került elemzéseik alapján nem tekintik az iszlámot meghatározónak abban a tekintetben, hogy mennyiben generálja a vallási radikalizmus az iszlám terrorizmust. Ehelyett arról beszélnek, hogy a terrorcselekményekben a fő kiváltó ok a diszkrimináció, a politikai instabilitás, a rossz gazdasági környezet, a munkanélküliség és az alacsony fejlettségi szint.

Jól mutatja ezt a hozzáállást a már korábban bemutatott iszlám hitre tért gyilkos esete is, és az arra adott kormányzati reakció. Jan Jambon belga belügyminiszter az eset bemutatásakor azt mondta, hogy bár vannak olyan jelek, hogy a merénylő a börtönben radikalizálódott, de már korábban is gyilkos volt, és nem az iszlám tette azzá. Tehát a hivatalos politika sem tulajdonít kiemelkedő szerepet a terrorizmusban az iszlamizációnak.

Egyre több a potenciális terrorista BelgiumbanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Swen Pförtner

Magas fokú gyűlöletbeszéd

2017-ben kiszivárgott egy bizalmas jelentés, ami arról szólt, hogy csak Molenbeekben 51 olyan szervezet működik, amely kapcsolatban állhat szélsőséges dzsihadistákkal, vagy éppen maga próbál merényleteket szervezni. A brüsszeli Molenbeek negyed a korábbi években pont attól vált hírhedté, hogy már a dzsihadisták európai fővárosának tekintető. A 2015-ös párizsi merénylet szálai is ebbe, a bevándorlók által szinte 100 százalékban lakott negyedbe vezettek.

Belgium iszlamizációja persze más területen is folyamatos. Szintén egy bizalmas jelentés nyilvánosságra kerüléséből derült ki, hogy több belgiumi mecsetben az imámok meglehetősen radikális, a nyugat-európai kultúrával szembeni tételeket hirdetnek. Több olyan brüsszeli mecsetben, amelyet szaúdi pénzből üzemeltetnek, olyan mondatok hangzottak el, miszerint „a homoszexuálisokat halálra kell kövezni”, „a zsidók gonosz és kapzsi emberek”, és harcot hirdettek minden olyan ember ellen, akik nem követik a szunnita iszlámot.Hasonló szellemű könyveket is terjesztenek ezekben a mecsetekben, szintén a szunnita arab államok bőkezű finanszírozásának köszönhetően.

A belga imámok egy része egyre szélsőségesebb hangnemben beszélForrás: hemis.fr/SCHROEDER Alain / hemis.fr/Schroeder Alain / Hemis.Fr

Támadás a kereszténység ellen

A belgiumi iszlamizáció másik formája, hogy eltávolítják a keresztény tradícióra utaló jeleket, hogy ezekkel a jelképekkel ne sértsék meg a muszlim kisebbség „érzékenységét”. Jó példa erre, hogy tavaly Bruge-ben a karácsonyi vásárt átnevezték téli vásárra, hogy a régi elnevezés használatával ne sértsenek meg senkit. Arra is volt példa, hogy a karácsonyi égő kifejezést téli égőkre cserélték. Az effajta névcserére Brüsszelben, Gentben, Antwerpenben és Hassel városában is volt példa.

Más elemzők arról beszélnek, hogy a karácsonyi vásárok szervezői félelmükben döntenek az önkéntes névváltozás mellett. Ennek oka, hogy az elmúlt években több terrortámadás is történt a hasonló vásárok ellen. 2016-ban Berlinben egy dzsihadista merénylő 12 embert gyilkolt meg, míg tavaly december 2-án egy férfi a németországi Witzenhausenben Allah Akbart kiáltozott a karácsonyi vásáron jelen lévők felé, és több eladót megfenyegetett.

Nemcsak a karácsonyi vásárokra jellemző, hogy a Közel-Keletről érkezők úgynevezett érzékenységét figyelembe vegye, hanem a belgiumi élet más területein is megnyilvánul ez. A már korábban bemutatott liege-i terrortámadást követően a helyi püspök arról beszélt, hogy segíteni kell az iszlámnak, hogy megszabaduljon a radikális vadhajtásoktól, a párbeszéd és a barátság előmozdításával kell ezt a vallást a radikális elemeitől megszabadítani.

A keresztény jelképek is támadás alatt állnakForrás: AFP/Nicolas Armer

Iszlám párt és antiszemitizmus

Belgiumnak mára egyébként egy iszlám pártja is van, amely egyértelműen a nyugati életforma ellen kampányol. Egyik programpontjuk, hogy a férfiaknak és a nőknek külön kell utazniuk a tömegközlekedési eszközökön. A párt 2012-ben két képviselői helyet is szerzett Molenbeekben, de a tavalyi önkormányzati választáson nem sikerült elérniük a kétszázalékos bejutási küszöböt, így pedig mandátum nélkül maradtak.

A belgiumi iszlamizáció másik eredménye, hogy az országban egyre több az antiszemita bűncselekmény. A brüsszeli főrabbi 2001 óta nem visel kipát, mivel fél attól, hogy emiatt durva támadás érheti. Amikor a belga közszolgálati televízió egy vágókép elkészítése erejéig arra kérte a zsidó vallási vezetőket, hogy kipával a fejükön sétáljanak az utcán, ők ezt visszautasították, mivel féltek a támadásoktól. 2014-ben pedig egy muszlim terrorista négy embert ölt meg a brüsszeli zsidó múzeumban.

A zsidók nem érezhetik biztonságban magukat BelgiumbanForrás: AFP/NurPhoto/Maxym Marusenko

Megnyugtató a katonák jelenléte

A belga muszlim fiatalok fele egyértelműen antiszemita nézeteket vall – mindez még egy 2013-as felmérésből derült ki, amit a flamand kormány készítetett antwerpeni és genti középiskolákban. A megkérdezett muszlimok 50,9 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy „a zsidók háborús uszítók, és ezért másokat hibáztatnak”, míg a nem muszlimoknak csak 7,1 százaléka értett ezzel egyet. A muszlim fiatalok 45,1 százaléka szerint „a zsidók irányítanak mindent”, míg a nem muszlimok 10,8 százaléka értett egyet ezzel az állítással. Körülbelül a muszlim fiatalok 35 százaléka vélte úgy, hogy a „zsidóknak túl nagy befolyásuk van Belgiumban”, míg a nem muszlimoknak csak 11,8 százaléka értett ezzel egyet.

A katonák jelenléte a zsidó helyek előtt megnyugtató fejlemény – minderről már Joel Rubinfeld, a Belga Antiszemitizmus Elleni Liga vezetője beszélt. Szólt arról is, hogy a belga zsidók állandó ostromállapotban élnek. Példaként hozta fel, hogy az elmúlt években több zsidó iskolással és szüleivel beszélt, akik komoly zaklatásnak voltak kitéve. Sok szülő döntött úgy, gyermekét inkább nem küldi állami iskolába. Már 2008-2009-ben próbáltam meggyőzni a politikusokat, hogy komoly probléma az országban az antiszemitizmus.Rubinfeld azt mondta a vezetőknek, hogy ha „nem teszitek meg az én gyerekeimért, akkor legalább a ti gyerekeitek érdekében tegyetek az antiszemita cselekedetek ellen”.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK