Európa iszlamizációjából az üzleti körök profitálnak

2019.01.29. 16:35

A Migrációkutató Intézet egyik legfrissebb elemzésében az iszlamizáció Nyugat-Európára gyakorolt gazdasági és pénzügyi hatását veszi górcső alá. Az elemzés szerint az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi szolgáltatások az egyik leggyorsabban bővülő pénzügyi szektort képezik, amely az elmúlt két évtizedben évente 10-12 százalékos növekedési rátát mutatott, és mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkezik. Ennek európai működéséhez muszlim közösségre van szükség, amely elég nagy ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen. Az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon nyugat-európai országok egy része – mint például Nagy-Britannia – lelkesen, más részük vonakodva fogadta el – ilyenek Németország és Franciaország - olvasható az elemzésben. 

Nagy-Britannia a hatalmas beruházások, fogyasztás és a transznacionális piacok miatt vesz részt szívesen az iszlám finanszírozásában. A szigetországba érkező pénzek a helyi piacon realizálódnak, új ügyfeleket vonzanak és piacokat nyitnak meg az iszlám világban. A szigetországban

  • öt, engedéllyel rendelkező, teljesen saríakompatibilis (az iszlám vallásjogi szabályozás szerint működő) bank működik,
  • több mint 20 olyan bank van, amely valamilyen iszlám pénzügyi terméket is kínál,
  • az iszlám gazdasági alapítványok tőkéje több mint 500 millió font,
  • a kamat nélküli kötvények (szukúk) összértéke pedig 35 milliárd font.

Európában jelenleg 109 intézmény kínál iszlám gazdasági képzést, ezek 63 százaléka az Egyesült Királyságban működik.

A német példa

Az iszlám közösség, az iszlám bank és a helyi üzlet közötti kapcsolat tovább illusztrálható Németország példáján keresztül, ahol az Al Baraka Turk, az Al Baraka Banking Group török leányvállalata, Európában elsőként elindított egy digitális iszlám banki szolgáltatást a berlini székhelyű Fintech Solaris Bank AG-vel együttműködésben. Ezt a saríakompatibilis szolgáltatást – amelyhez olyan nem banki szolgáltatások is kapcsolódnak, mint például az imaidő-emlékeztetők – 5 millió muszlim használja
Németországban.

A halal – azaz az iszlám vallásjogi előírásoknak megfelelő - termékek globális piacának forgalma 2025-re várhatóan eléri a 739,59 milliárd dollárt a Grand View Research, Inc. jelentése szerint. A halal termékek legfőbb előállítói és exportőrei az Egyesült Államok, Brazília, Hollandia, Kína és Németország. A halal élelmiszerek legnagyobb globális előállítója a Nestlé (Svájc), amely évente több mint 3 milliárd dollárnyi terméket értékesít iszlám országokban.

Franciaországban és Hollandiában is pörög a halal élelmiszerpiac

A franciaországi halal élelmiszerpiac francia források szerint 5,5 milliárd eurót tett ki 2010-ben. Évente 400 000 tonna halal húst értékesítettek, s a különböző agrárgazdasági 2 vállalkozások, mint például Socopa, Doux, Duc, Soviba vagy Charal, létrehozták halal részlegüket. A kereslet évente 10–15 százalékkal nő. A piac a szakosodott márkák (Isla Délice, Medina Halal) és a mega agrárvállalkozások között oszlik meg, amelyek halal termékeket (Fleury Michon, Nestlé) és saját márkákat vezetnek be.

A holland halal piacot 2013-ban 2,7 milliárd euróra becsülték. A vezető cég a Pure Ingredients, egy holland vállalkozás, amely fagyasztott halal élelmiszerekre és snackekre specializálódott. A vállalkozást Wout van Eeuwijk kereskedő és szupermarket-tulajdonos hozta létre 1993-ban Mekkafoods néven. A céget 2014-ben átnevezték Pure Ingredientsre, Hollandiában, Németországban, Belgiumban és
Franciaország egyes részein több mint 30 fagyasztott terméket kínál. A fogyasztók 50 százaléka nem muszlim, akiket az alacsony ár és a kínálat vonz.

Fehérruhás muszlim nők egy halal étterem előtt AmszterdambanForrás: Shutterstock

A ruhaiparra is rátette a kezét a profithajsza

A Global Islamic Economy 2016/17 becslése szerint a muszlimok részéről a ruházatra fordított kiadások 2021-ig elérik a 368 milliárd dollárt. A folyamatosan növekvő keresletet a nagy márkák mellett kisebb európai divatcégek, mint például a Gulshaan (Franciaország), az Al Mara Scarf (Németország), és az Under-Rapt (Egyesült Királyság) is megcélozták. A nagy márkák közül a Nike 2017 végén jelenttette meg „Pro-Hijab" kollekcióját. A DKNY, a Zara, az Oscar de la Renta, a Dolce&Gabbana, a Jenny Packham és a Mango szintén részesedni kívántak a bővülő muszlim keresletből. A muszlim nők számára tervezett kollekcióikat először Ramadán hónapjára időzítve dobták piacra, s ezeket olyan viszonteladók, mint például a Net-a-Porter és az UNIQLO is elkezdték értékesíteni. A kínálatot később
állandósították, és az év más időszakaiban is új kollekciókkal jelentkeztek. A saríakompatibilis ruházatot később átcímkézték, s a „szerény elegancia divatja" néven igyekeznek megszólítani nem muszlim európai hölgyeket is.

Az iszlám pénzügyet, az élelmiszer- és divatipart a vallásjog szabályozza, mert a gazdaság, a pénzügy és az öltözködés a saría részét képezi. A nyugat-európai országok azonban nem félnek attól, hogy engedélyezzék, és profitáljanak ezekből az ágazatokból. A saría azonban életmód, amelynek profithozó elemei nem választhatók le azon etikai, társadalmi és politikai aspektusairól, amelyek tagadják az európai életmódot és az értékeket. A saríakompatibilis árucikkekből és szolgáltatásokból profitáló cégek számára a társadalmi kohézió felbomlása nem jelent visszatartó erőt. A növekvő profitszerzést pedig csak a folyamatos migráció garantálja.