Úzvölgyi provokátorok ünnepelték Budapest román megszállásának évfordulóját

Román lovasság Budapesten 1919

Felvonulással ünnepelte Bukarestben a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű szélsőjobboldali román álcivil szervezet vasárnap, hogy száz évvel ezelőtt vonult be a Román Királyi Hadsereg Budapestre. A rendezvény főszervezője az a Mihai Tîrnoveanu volt, aki az úzvölgyi akcióban is tevékeny szerepet vállalt. Egy másik magyarellenes, Úzvölgyben provokáló csoportosulás, az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă) tagjai is felvonultak a román fővárosban. Útközben magyarellenes jelszavakat skandáltak, és olyan térképpel provokáltak, amely román területnek ábrázolja a Tiszántúlt.

Az Agerpres román hírügynökség és az MTI közlése alapján a megmozdulásra több száz népviseletbe öltözött, román nemzeti lobogót lengető résztvevő érkezett, az általuk magasba emelt táblák egyikén pedig „A Trianon felé vezető út Budapesten át vezet" felirat volt olvasható.

Olyan molinó is látható volt, amin

a teljes Tiszántúl, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, Bulgária és Szerbia egyes részei román területként vannak ábrázolva,

noha például a Tiszántúl (románul Crișana) soha nem tartozott Romániához, és e régiók többségében elhanyagolható a román népesség lélekszáma (kivéve a Moldovai Köztársaságot).

Egy másik transzparens a Román Királyi Hadseregnek az 1919. augusztus 4-én, a budapesti Országház épülete előtt tartott díszszemléjét ábrázolta.

Az Országház tetejére - valószínűleg photoshop segítségével -

egy bocskort illesztettek rá, mert a román hagyomány szerint az épületre ezelőtt száz évvel a román nemzeti lobogó mellé kitűzték a bocskort is.

A szélsőséges résztvevők Bukarest Rózsadombjának számító Primăverii negyedbeli Charles de Gaulle térről indultak, majd átvonultak az első világháborús diadalív (Arcul de Triumf) alatt, ott koszorúztak, később pedig a kormány székháza, a Victoria-palota elé mentek – írja a G4Media hírportál.

A diadalívre egyébként rá vannak vésve az 1919-es magyar–román háborúban a román hadsereg által elfoglalt fontosabb városok nevei, köztük természetesen Budapesté („Budapesta") is.

Útközben

magyarellenes jelszavakat skandáltak és hazafias dalokat énekeltek.

Megálltak a Kiseleff sugárúton található orosz nagykövetség épülete előtt is, ahol azt kiabálták, hogy

Besszarábia (a mai Moldovai Köztársaság és Ukrajna Odesszai régiójának egy része) román föld, utalva arra, hogy e terület a két világháború között a Román Királysághoz tartozott.

A vasárnapi felvonulást meghirdető Mihai Sorin Tîrnoveanu brassói - pályaelhagyó - fogorvos, jelenleg a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű szélsőjobboldali egyesület vezetője volt az egyik szervezője az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőnél rendezett, a sírkert erőszakos elfoglalásával végződött június 6-i román provokációnak.

Ugyanez az álcivil szervezet rendezett az erdélyi magyar nyelv jogai ellen tüntetést július 7-én, Bukarestben.

Mihai Tîrnoveanu korábban azt mondta, hogy a mostani megmozdulásra meghívták a román védelmi minisztérium és Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőit is.

Román hadsereg lovassága bevonul Budapestre, 1919. augusztus 4. Forrás: Wikimedia Common

A magyarellenes egyesület vezetője szerint:

az általa rendezett felvonulás kiváló alkalom lehet arra, hogy a nagykövet kifejezze a magyar nép háláját és tisztelegjen azon román hősök emléke előtt, akik életüket áldozták 1919-ben azért, hogy felszabadítsák Magyarországot a bolsevik uralom alól.

Egy másik szélsőjobboldali, Úzvölgyben provokáló csoportosulás, az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă) tagjai is felvonultak tegnap a román fővárosban.

Az 1919-es magyar–román háború egyik okát az erdélyi románok szolgáltatták, akik 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal. Egy másik ok a korabeli Románia területéhínsége volt. 1919 márciusában Kun Béla vezetésével a kommunisták átvették a hatalmat Magyarországon, a Vörös Hadsereg pedig júliusban megpróbálta visszafoglalni a Tiszántúlt. A háború, melynek utolsó szakaszáig mindkét oldalon több mint 120 000 katonát vetettek be, 1919 augusztusában ért véget a Magyar Tanácsköztársaság bukásával, illetve Magyarország nagy részének és Budapestnek (augusztus 4.) a román megszállásával. A román csapatokat csak 1920 márciusában vonták vissza a mai Magyarország területéről.