A demokrácia melegágya a nemzetállam

Vágólapra másolva!
Joggal féltik az emberek a hagyományaikat, a szokásaikat és az életmódjukat, a demokrácia pedig a nemzetállam keretei közt tud a legjobban kiteljesedni – ez volt a tanulsága a Mathias Corvinus Collegium által a londoni Royal Horseguards Hotelben rendezett kerekasztal-beszélgetésének, amelyen felszólalt Szájer József EP-kéviselő, Douglas Murray brit író, egy nyugalmazott izraeli tábornok, egy ausztrál újságíró és egy volt ausztrál külügyminiszter is. A résztvevők kiemelték, hogy a nemzetellenes uniós személyiségeket az iszlamisták hasznos idiótáknak nézik – írja helyszíni beszámolójában a Mandiner.
Vágólapra másolva!

Kapitalizmus és nemzeti hagyományok

Alexander Downer volt jobboldali ausztrál külügyminiszter (1996-2007) a szabályozatlan, tömeges migrációval kapcsolatosan kifejtette: ugyan vendégszeretőek, de

A kerekasztal-beszélgetés részvevői Forrás: MANDINER-MCC

A globalizáció és integráció jó lehet a gazdaságnak, de gyakran nem tesz jót a nemzeti büszkeségnek, a hagyományoknak, a bevett, megszokott életmódnak.

A feladat tehát az – vázolta Downer –, hogy ha lehet, valamiképp ki kell békíteni a globalizációt és a kapitalizmust a nemzeti büszkeséggel és a nemzeti hagyományokkal.

Hozzáfűzte:

ausztrál vagyok, és látom, hogy az EU számos intézkedése nem reagál az épp folyó ideológiai vitákra.

Épp ilyennek gondolja a volt ausztrál külügyminiszter az EU migrációs politikáját.

Ráadásul – tette hozzá – a migrációs politika nemzetek ellenében való alkalmazása nem pusztán választási vereséget hoz, hanem

a politikai stabilitást is veszélyezteti, valamint utat enged a szélsőségeknek.

Fontos tehát – mondta –, hogy ne sértsük meg senkinek a nemzeti büszkeségét. Downer megjegyezte:

Az ilyen megosztással szemben azonban épp a nemzeti egység építésére lenne szükség. Az nem megy, hogy például azt mondjuk a keresztényeknek, hogy a ti álláspontotok ettől kezdve politikailag nem korrekt és így nem fogadható el.

A nemzeti gondolat eredendő jósága

– jegyezte meg Douglas Murray, a Spectator című brit konzervatív hetilap vezető szerkesztője, az Európa furcsa halála című kötet szerzője.

Mint közölte:

Azt mondják az EU-ban, hogy a nacionalizmus okozta a háborúkat. Ez azonban csak részben igaz, hiszen korábban okozott háborút a vallás és még sok minden más is. Bármi elromolhat, rossz útra tévedhet – mutatott rá Murray –, de ez nem szükségszerű.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti küldöttségének vezetője megjegyezte: az izraeli Yoram Hazony nacionalizmusról szóló könyve nemrég még unalmasnak és közhelyesnek számított volna, de ma már nem az.

Szájer József Forrás: MANDINER-MCC

Véleménye alapján

Európa saját különlegességét, sajátosságait tagadja, mióta nem került bele a kereszténység a az EU alkotmányába.

Szájer József szerint Közép-Európa azért sajátos Nyugat-Európához képest, mert

a kommunizmus alóli felszabadulás a nemzeti érzés nevében ment végbe.

A politikus rámutatott: Szent II. János Pál pápa is írt a nemzetek fontosságáról.

- nyomatékosította álláspontját.

Iszlamizmus és populizmus

Yosef Kuperwasser volt tábornok, egy izraeli agytröszt, a Jerusalem Center for Public Affairs vezetője rámutatott: a legtöbben nem tudják, mi a populizmus, csak egyszerűen elítélik; illetve nekik az a populizmus, amit az általuk nem kedvelt politikai erők mondanak.

Mint mondta:

„számomra a nacionalizmus nagyon természetes"; a nemzetállam pedig olyan politikai entitás, ami a közjót szolgálja, tagjait pedig összeköti a közös föld, a közös kultúra és a közös nyelv.

S az emberek azért képesek ezért harcolni, mert fontos számukra a csoporttudat.

Emlékeztetett rá:

A demokrácia melegágya a nemzetállam

Gregory Sheridan ausztrál újságíró, a The Australian egyik szerkesztője, a God Is Good For You című könyv szerzője megjegyezte: Kína és az ázsiai kis tigrisek a nemzeti büszkeségre építenek.

A demokrácia melegágya a nemzetállam

– mutatott rá Sheridan.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Forrás: MANDINER-MCC

Douglas Murray kifejtette: elképesztő, hogy egyes lapok szerint a Cambridge Analytica miatt van brexit, nem pedig azért, mert a britek így döntöttek.

Az örökké egyre jobban integrálódó unió ideje lejárt, mivel eljön a pont, amikor annyira erős az unió, hogy elveszti a kapcsolatos a közzel

– tette hozzá.

Például a Brüsszelbe küldött bürokraták, biztosok nem vonhatóak felelősségre az őket delegáló nép által. Ezért van az, hogy

Azaz a kérdés gyökerénél – állította Murray – a demokrácia problémája van.

Szájer József hozzátette:

az uniós jogot állandóan átírják, felülírják az EU-s felsővezetők konszenzusára hivatkozva.

S ha például jogi vitája van egy országnak az Európai Bizottsággal, kicsi esélye van nyerni, mivel az esetek 80 százalékában az Európai Unió bírósága a bizottság kedvére ítél; ez tehát a bizottság házibírósága.

Provokatív gyengeség

„Mindig ideges leszek Brüsszelben, amikor meghallom, hogy minden korábbi rossz a nemzeteknek köszönhető, és az EU majd ezeket kiküszöböli" – mondta Szájer, kihangsúlyozva:

Addig jól is működött, míg szabad nemzetek együttműködéseként dolgozott, s azóta van vele baj, mióta a nem megfelelően viselkedő tagokat megpróbálja jó óvóbácsiként a „megfelelő" irányba terelni.

Hozzáfűzte: amíg Magyarországon olyan kormány volt, ami mindig igent mondott Brüsszelnek, az EU-nak nem volt problémája velünk,

de ha nemet is mondott, mint a mostani magyar kormány, akkor fekete bárányok lettünk a szemében.

Szájer érdekes párhuzamot hozott fel: Sztálin legnagyobb problémája Jugoszláviával az volt, hogy megmutatta a komcsi országoknak, hogy más kommunizmus is van; s ez a problémája Brüsszelnek velünk is.

Kuperwasser külön kihangsúlyozta:

A nemzetállamok, a Biblia és a zsidó-keresztény örökség

Duglas Murray megjegyezte:

már a zsidó-keresztény kifejezés is vitatott lett.

Duglas Murray Forrás: MANDINER-MCC

Ugyanis ma divat mindent megkérdőjelezni, legyen szó filozófiáról, vallásról, régi bizonyosságokról, mindent karanténba zárnak és nem bíznak semmiben.

Szájer József úgy fogalmazott:

A politikus hangsúlyozta: az EU-s alkotmány vitájakor a kereszténységet még mint tényszerű előzményt sem voltak hajlandóak megemlíteni a dokumentumban.

Sheridan szerint van egy paradoxon a nyugati identitás szívében: hogy egyetemesnek mondott igazságokra épül, amelyek ugyanakkor a gyakorlatban nyugatiak; másrészt a kereszténység is egyetemes, a nyugati civilizáció pedig a kereszténység gyermeke.

Az ausztrál újságíró kiemelte:

még a modern nyugati liberalizmus és szekularizmus is a kereszténységből fakad.

A hagyomány és a kereszténység csak nyugaton azonos egymással, máshol ellentétesek. A liberalizmus viszont a gyökereink nélkül „megőrül".

Kettős mércék

Az EU számos esetben kettős mércét alkalmaz – jelentette ki Szájer, azt hozva fel példa gyanánt, amikor a magyar kormány felső korhatárt szabott meg a bíróknak, ami felett nyugdíjba küldte őket; az EU jogellenesnek ítélte a szabályozást, kártérítést ítélt a bíráknak és vissza kellett őket venni korábbi munkahelyeikre.

– mutatott rá a politikus.

Murray is felhozott egy kettős mércét, mert – mint mondta –

elképzelhetetlen ignorancia az osztályrésze a kommunizmus bűneinek.

Tudatában vagyunk a szélsőjobb veszélynek, de a szélsőballal nem vagyunk tisztában – vélekedett a Spectator szerkesztője.

Méregzöldek

A kerekasztal-beszélgetés vége felé szóba került Greta Thunberg és a zöld mozgalom is. Murray szerint kiválóan megszervezett zöld kommunikációval van dolgunk:

Sheridan hozzátette: „az új vallás a zöld őrület", amit a nyugat iskoláiban tanítanak; s miközben Európa próbál egyre zöldebb lenni, a kínaiak tárt karokkal fogadják az innen emiatt hozzájuk áttelepülő ipart, a

Földnek pedig így nem lesz jobb, s Európának sem feltétlen.

Miről szól a demokrácia?

A brexitre visszatérve Szájer József megjegyezte: a közép-európai országok, a visegrádi négyek hiányolni fogják az unióból Nagy-Britanniát, ami számos kérdésben a szövetségesük volt.

Ugyanakkor a

brexit megmutatta, hogy a szuverenitás még mindig kulcsfontosságú az európai országok számára.

Csak az a kár, hogy így a föderalisták nagyobb túlsúlyban maradtak.

Sheridan úgy vélekedett: a demokrácia arról szól, hogy a szavazók eldöntik, a vagy b elképzelés a szimpatikusabb számukra, s amelyik nyer, azt megvalósítják;

A kerekasztal-beszélgetés utáni díszvacsorán vehettek részt a vendégek, melyet Tombor András, az MCC alapítója nyitott meg, rámutatva arra, hogy az intézmény milyen fontos szerepet játszik határon innen és túl a tehetséggondozásban.

Őt Trócsányi László igazságügyminiszter követte, aki kiemelte a számos ország által aláírt budapesti egyezményt, mint a regionális együttműködés kiváló példáját.

A teljes beszámoló a Mandiner honlapján olvasható el.